149709. lajstromszámú szabadalom • Hímző varrógép

Megjelent: 1962. december 31. MAG YAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ^jjr -^ SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.709 SZÁM RE—314. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: D—05—b Magyar osztály: 52 a 9—12 Hímző-varrógép Feltalálók: Reiterbauer József és Szabó László műszerészek, Budapesten A bejelentés napja: 1960. június 4. Ismeretesek már a cikcakk varrással működő hímzőgépek, amelyek egyik típusa a tűrúd lengetésével dolgozik, másik típusnál pedig a kerettel kifeszített kelmét mozgatják el. Mindkét típus e célra szerkesztett megoldású és gyárilag készített gépek, melyek bonyolult és költséges szerkezetek. A találmány lényege és újdonsága ezekkel szemben oly egyszerű szerkezeti megoldás, amely lehetővé teszi a hímzőgép kisipari előállítását, meglevő varrógépek hímzőgéppé átalakítását, meglevő ill. elhasználódott varrógépek házának felhasználásával hímzőgépek készítését. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a rajz szemlélteti, amellyel kapcsolatos alábbi leírásiból ismerhető meg a találmány is. A rajzon az 1. ábra a hímzőgépet működő szerkezeti részeivel elölnézetben szemléltető vázlat, a 2. ábra az 1. ábra II. irányú oldalnézetében a tűmozgást mutatja, végül a 3. ábra az 1, ábra III—III vonala menti metszetet, ill. nézetet mutat vázlatosan. Az ábrák a varrógép ismert és megmaradó szerkezetének csak a hímzőgép ismertetéséhez szükséges részeit mutatják. A változatlanul megmaradó és felhasználható, emiatt nem ábrázolt varrógépház oszlopos karnyúlványában van ágyazva az ugyancsak felhasználható —1— főtengely, a —2— hajtótárcsával, a —3— fonalhúzót működtető —4— hornyos tárcsával, melyre az —5— tűrudat mozgató —6— forgattyúkar van szerelve (1. ábra). Á főtengelyről a —7— kapcsos hevederrel van hajtva a —8— tengely a —9— hurokfogóval, melyek a varrógépnek ugyancsak meglevő és használatra megtartott részei. Az —5— tűrúd az öntvénykar felső részébe szerelt —10— csapon elfordítható —11—hüvelyben van vezetve. A tűrúd lengetését a varrógépház öntvénykarjának hosszoldal i falára erősített —12— szemcsnpágyakhan ágyazott —13— tengely, a —14— kar és a —11— tűhüvely közötti csuklós összekötésű —15— rúddal végzi (2. ábra). , Az —1— főtengelyre a —16— fogaskerék van erősítve, mely megfelelő áttétellel az öntvényoszlop falában ágyazott —17— fogaskerékkel kapcsolódik, amelyre excentrikusan a —18— alakos tárcsa van erősítve, amit a lenghetően ágyazott —19— kar villás —19a— szárai fognak közre. E —19— karral, abba mélyített —19b— pályában kulisszaszerűen elcsúsztathatóan vezetett —19c— csap révén a —20— rúd van összekötve, annak másik vége pedig a tűlengető —13— tengelyre erősített —21— karral kapcsolódik ugyancsak csuklósan. A —20— rúd a —22— csap révén a —23— rúddal is össze van kötve, ez pedig a —24— házöntvénylapban vagy ahhoz erősített tartónyúlványban fel- és lefelé mozgathatóan vezetett —25— hüvellyel van csuklósan összekötve. A —25— hüvelyt felülről a —26— rugó terheli, mely a hüvelybe teleszkópszerűen benyúló —27— vezetőcsapra van rátolva. A —20 és 23— rudakat összekötő —22— csap a —28— állítórúd hosszúkás nyílásában van vezetve, alsó helyzetét a hosszúkás nyílás alsó vége szabja meg, amely ezen alsó helyzetében tartó támaszt is képez a —22— csap. ill. —29— rúd számára. A —28— állítórúd a —19— lengőkar —29— csapján elfordítható —30-— kétkarú emelővel a —31—csap révén csuklósain van összekötve, míg az emelőkar másik végébe a -—32— csavar van behr amelv; szára az öntvényoszlop mellső —33— falában kimunkált résen átnyúlik és csavarfeje a rés melletti —34— fogazatra támaszkodik, ill. azzal kapcsolódik. A rugóval terhelt —25 hüvely a —35— emelőkarra támaszkorlik, amelynek —36— tengelye a házöntvénylaphoz erősített, de nem, ábrázolt tartőnyúlványban van ágyazva és e tengelyen a —35— emelőkar a —37— térdül, lábemelőkarral elbillenthető, minek követkéz-