149707. lajstromszámú szabadalom • Berendezés liszt előállítására

2 149.707 és apróbb fehérjeszemcséket kapunk, mint a szokásos eljárásoknál, úgyhogy a nyert liszt is végeredményben finomabb. A berendezésben az eddiginél lényegesen kevesebb aprítómű elegendő, mert a röpítést megelőző megnyomás az eddiginél hatásosabb. A találmány szerinti leegyszerűsített berendezést előnyösen tovább egyszerűsíthetjük azzal, hogy minden nyomó hengerpárt a hozzátartozó röpítőművel egybeépítünk. Eddig ezeket a szerveket szállítócsövek vagy egyéb továbbítószervek kötötték össze, melyek most elmaradnak. A nyomó hemgerpár a röpítőmű fölött foglal helyet és aibból a nyomással előkészített anyag ejtőgaraton át közvetlenül kerül a röpítőműbe. Az egész őrlőberendezés ilyen egységek sorozatából áll, melyek közé szitákat és szállítószerveket iktatunk. A találmány kiterjed a röpítőműnek az eddigiektől előnyös módon eltérő megoldásaira is, melyek az előállítandó liszt miinőségének javításához a maguk részéről is hozzájárulnak. E megoldások egyikének lényege az ütközőfelület kialakításának és szabályozhatóságának az eddigieknél tökéletesebb kivitele, másikának lényege pedig a fúvókákból való röpítés az ismert centrifugális, rotoros röpítés helyett. A rajzok a találmány szerinti berendezés három kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra egy nyomó- és egy röpítőegység oldalnézete és részben tengelymetszete. A 2. ábra a találmány szerinti, állítható ütközőfelületű röpítőműnek az 1. ábránál vázlatosabb függélyes tengelymetszete. A 3. ábra a fúvókás röpítés vázlatos rajza. A gabonaszemeket az 1 adagolócsonkon át juttatjuk a 2 burkolatban vízszintesen elrendezett, azonos vagy változó kerületi sebességgel forgó két darab 3 nyomióhenger közé, melyeknek egyike látható az 1. ábrán. A 3 , nyomóhengerek palástfelülete sima, sűrűn rovátkolt vagy másképpen érdesített lehet; a malomiparban elterjedten használt ritka rovátkolású hengerek nem felelnek meg. A szokásosnál a találmány szerint erősebben megnyomott gabonaszemek a 3 nyomóhengerektől a 4 garaton át, légárammal együtt jutnak a nyomó hengerpár alatt elrendezett 5 röpítőmű 6 adagolócsövébe (melybe nyomólevegőt is vezetünk). Az 1. ábrán feltüntetett röpítőmű kivitele, meghajtása és működése magában véve ismert és így bővebb magyarázatra nem szorul. A röpítessél kezelt anyag a 7 kivezető nyíláson keresztül, szállítócső közvetítésével, pl. a következő nyomó- és röpítőegységhez kerül. Minden ilyen egységet 8 burkolat vesz körül. A röpítőműnek a 2. ábrán szemlélhető változatánál a 4 garaton át a 6 adagolócsőbe vezetett és levegővel továbbított anyag a 9 tengellyel forgatott 10 röpítőtárcsa, ill. rotor röpítő hatására a 11 ütközőielülethez csapódik, melynek haranghoz hasonló forgásfelület alakja van. Ezt az ütközőfelületet a 9 tengely irányában állítani lehet három egyenletesen elosztott 12 mozgatócsavar segítségével, melyek az ütközőfelület külső oldalán levő egy-egy 13 anyával kapcsolódnak. Ily módon az ütközőhatást a mindenkori kívánalmaknak megfelelőiéin igen egyszerű eszközökkel és módon változtathatjuk, mert az ütközőfelület elmozgatásakor más és más hajlású felületrészek kerülnek szembe a 10 rotorral. Az ütközőhatás további módosítását lehetővé tehetjük azzal is, hogy a 11 ütközőfelület belső oldalán szakaszosan vagy folyamatosan változó érdességű, körbefutó övezeteket alakítunk ki. A röpítőműnek a 3. ábrán feltüntetett változatánál a röpítőtáresát, ill. rotort helytálló, fúvókás szerkezettel helyettesítjük. Itt a 3 nyomóhengerek közül lehulló szemeket a 4 garat a 14 előtérbe vezeti, melyből 15 fúvóka nyúlik ki. A fúvóka előtt, az előtér ellenkező oldalán, a 16 nyomólégcső torkollik be. A nyomólég által a fúvókán át kiröpített szemek a fúvókával szemben elhelyezett, a 17 tengely körül forgó harang alakú 18 ütközői elülethez hajítódnak, ami után azok elvezetése a már ismertetett .módon történik. Több nyomó- és röpífőegységnek előnyösen közös 17 tengelye van, melyet egyetlen motor hajt. A találmány nem szorítkozik a példaképpen feltüntetett kiviteli alakokra. így pl. a 3. ábra szerinti fúvó ütköztetésnél a 14 előtérből két ellenkező irányban is kinyúlhatik egy-egy 15 fúvóka, melyekkel szemben, a közös 17 tengelyen, két darab 18 ütközőfelület van. Ilyenkor a 18 nyomólégcső a fúvókákra merőlegesen torkollik be. A 18 ütközőfelület mozdulatlan is lehet. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés liszt előállítására, nyomó hengerpárokkal és röpítőművekkel, azzal jellemezve,; hogy a nyomó hengerpárok közöttti légrés 0,6—: 0,01 mim közötti és hogy mindegyik nyomó hen-j gerpár a vele együttműködő röpítőművel előnyöa sen egybe van építve oly módon, hogy a megJ nyomott gabonaszemek a nyomó hengerpártól (3) garaton (4) át, súlyuk hatására közvetlenül jutnak a hengerpár alatt elrendezett röpítőműbe (5); 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a röpítőmű (5) ütközőfelülete (11) a röpítőmű középvonalával párhuzamosan állítható és beállított helyzetében rögzíthető, harang alakú felület, melynek belső oldalán szakaszosan vagy folyamatosan változó érdességű, körbenfutó övezetek lehetnek (2. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a garat (4) és egy nyomólégvezeték (16) helytálló fúvóka (15) előterébe (14) torkollik és a fúvókával szemben ütközőfelület (13) helyezkedik el (3. ábra). 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előtérből (14) két fúvóka ellenkező irányokban nyúlik ki és mindegyikükkel szemben egy-egy forgó ütközőfelület van. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 521705. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.