149706. lajstromszámú szabadalom • Láncfeszültségszabályozó készülék
2 149.706 alternatív mozgását a 15 excen tértől nyeri, mely a szövőgép főtengelyére van ékelve. A 13 kar nein támaszkodik közvetlenül az excenterre, hanem a 16 kar közvetítésével, melyet a 17 nyomórugó szorít a 13 karhoz. A 16 karnak az excentertől távolabb eső végén menetes furat van, melyen egy állítócsavar (18) halad keresztül, melynek vége a 13 karra támaszkodik. A 17 rugó egyrészt azért van közbeiktatva, hogy a rögzítéshez kifejtendő P aktív erőt szabályozni lehessen, másrészt, hogy merev ütközés ne történj ék a 14 nyoinótest e.s a 13 kar között és így a törés veszélye kiküszöböltessék. A P erő szabályozása a 17 rugó előfeszültségének változtatásával történik a rajta áthaladó csavar útján, a 18 állítóesavarrai viszont szabályozni lehet a rögzítés időtartamát. Ha ugyanis a 18 csavart beljebb hajtjuk, a 16 karnak az excenterrel érintkező vége lejjebb billen e így hamarább következik be a rögzítés. A 2. ábra nagyobb léptékben mutatja be a 9 csuklós rúd, a 10 osztott hüvely,, a 14 nyomótest és a 13 emelőkar együttműködését, éspedig a 9 rúdra merőleges metszetben. Az osztott hüvely két része, 10/a és 10/ib, ennek külső hornyaiba illenek bele a 14 nyoinótest két szárának belső oldalai, melyek hegyes szögben hajlanak egymáshoz. A szorításhoz szükséges aktív erőt (P) a 13 kar fejti ki, mely megtolja a 14 nyomótestet, ennek két szára viszont nagyobb erővel (N) rászorítja a két hüvelyrészt a 9 rúdra. Az N szorítóerő annál nagyobb, minél kisebb a nyomótest belső oldalainak hajlásszöge s így az ékhatás folytán a P aktív erőnek többszöröse jelentkezik, mint szorítóerő. A szorító hatás további fokozása végett természetesen ugyanígy képezzük ki az alsó hüvelyt (11) is. Megemlítendő még, hogy a szerkezet más elrendezésben is készíthető. Pl. az emelő mozgatása excenter helyett történhetik a bordalábról is, továbbá az aktív erő közlése nyomótest helyett történhetik húzótesttel is; itt a lényeg az, hogy az aktív erő iránya az ék hegyével ellenkező irányban hasson. A szerkezet részleteinek kialakítása mindig függ a szövőgép adottságaitól is, amelyekhez természetesein alkalmazkodni kell. Ilyen adottság pl. a lánehenger fékezése, mely történhetik ún. fordított fékkel (lánccal), de történhetik vályús fékkel, vagy szalagfékkel is; továbbá a lánchenger forgásiránya, mely lehet a szokásos irány, amilyet az 1. ábra tüntet fel, de lehet fordított irány is. Szabadalmi igénypontok: 1. Láncfeszültség-sizabályozó készülék rugalmasan feszített irányítóhengerrel és ennek tengelyére ékelt karhoz csuklózott rúddal, továbbá nyitófékes, vagy csavarhajtásos lánehengerrel, jellemezve a csuklós rúdra rátolt két laza hüvelylyel, melyek egyike az állványzathoz támaszkodik, másika egy, a csuklós rúdra vonatkoztatva radiális irányú erőt kifejtő, alternatív mozgású emelővel (rúddal) áll időszakos kapcsolatban. 2. Az 1. igénypontban meghatározott láncfeszültség-szabályozó készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hüvelyek a tengelyvonalukon áthaladó síkkal két-két részre vannak osztva s olyan nyomó- (húzó-) testekkel állnak kapcsolatban, melyeknek a hüvelyrészekkel érintkező oldalai hegyesszögben, ék alakban hajlanak egymáshoz. , 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott láncfeszültség-szabályozó készülék kiviteli alakja, melyet olyan kétrészes emelőkar (rúd) jellemez, melynek egyik része excenterrel, vagy egy alternatív mozgású alkatrésszel (pl. bordalábbal) áll kapcsolatban, másik része a hüvelyekre hat és a két rész között rugós összeköttetés van. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója K1705. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
