149703. lajstromszámú szabadalom • Automata ikerhidas kapcsolási távgépíró központ

2 149.703 motor megindulása után a hívott előfizető azono­sítása céljából kikéri a hívott állomás névadóját. A távgépíró készülékek egy automatikus névadó­val vannak" ellátva, amely egy mechanikai szer­kezet segítségével a gépben tárolja az illető állo­más azonosítására alkalmas jelkombinációkat (az állomás nevét). Erre azért van szükség, hogy a hívó által a hívott felé megküldött meghatározott jel­kombinációra kiváltódjék a hívott oldalon az állo­más névadója (neve) és ez a távgépíró jelkombi­nációjának megfelelően továbbításra kerüljön a hívó felé. A távgépíró általában agyszeres áramú jeladással (van áraim — nincs áram) dolgozik. A távgépíró vevő ezt kiértékeli, s majd nyomtatot! írássá alakítja vissza a leadott jelnek megfelelően. A távíró átviteltechnikai útvonalakon az egy­szeres áramú jeladási rendszer nagy torzítást okoz, ezért a távgépíró egyszeres áramú jeleit a vonalon kettős áramú jeladási rendszerrel kell továbbítani, ugyanígy a vonal felől érkező kettős áramú jele­ket ennek értelmében a gép felé egyszeres áramú jelekké kell átalakítani. Ezt az átalakítást minden­kor a távgépíró automata központokban kell biz­tosítani. Ez az átalakítás az eddigiek során az elő­fizetők egyéni, űn. csatlakozó szerelvényében tör­ténik. Vagyis abban az áramkörben, amely az elő­fizető és a központ közvetlen kapcsolatát biztosítja. Ezek az áramkörök mind méret, mind beszerzési költség szempontiából meglehetősen nagyok, te­kintve, hogy előfizetőként egyéni szerelvények. Az eddig ismert és jelenleg alkalmazott táv­gépíró központoknál a különböző áramkör össze­kapcsolására a központokban vonalválasztásra, csoportválssztásra és időzónaszámlálásra forgó­gépes, lépésenként működő kapcsológépeket hasz­nálnak. Egy 4'0-es kapacitású központhoz 40 db előválasztó szerelvény, 40 db szelektor, 7—8 db csoportválasztó, 8—9 db vonalválasztó, 7—8 db 6 szelektoros időzónaszámláló tartozik. Egy ilyen központ üzemeltetéséhez tehát összesen mintegy 102—105 forgó szelektor, illetve emelőválasztó gép szükséges. A lépésenkénti működő emelő­választó és forgó gépeknél az alaktrészek erős ko­pásnak vannak kitéve. A kefék nem adnak mindig biztos érintkezést és így sok esetben átmeneti ellenállás, szikrázás lép fel. A eddigiekben hasz­nált távgépíró automata központoknál az alkat­részek 5! 0%-át a forgó gépek és emelőválasztók alkotják, melyeknek kanbantartása az előbbiek alapján nagy munkaidőt igényel. Az emelőválasztó gépek működésüknél egyébként kb. 1 Amper nagy­ságrendű gerjesztő áramot igényelnek és így így a szóban forgó központtípusnál 10—12 Amper ér­tékű lökésszerű terhelések is fellépnek. A forgó­gépek és lépésenként működő kapcsolók nagy helyet foglalnak, az ikerhidas kapcsológépekhez viszonyítva előállításuk költséges. így a továbbiak­ban a fejlesztés feladata az, hogy olyan megoldású távgépíró automata központ épüljön meg, amely üzembiztosan hozza létre a kapcsolásokat az ed­digiekben használt központok beruházási költségé­nél olcsóbb, ugyanakkor a meglevő berendezések egyidejű használatát biztosítja, tehát ezekhez b ozzáka pcsolh a t ó. Ezt a feladatot kívánjuk megoldani a bejelentés szerinti új rendszerű távgépíró automata központ­tal oly módon, hgy a kapcsolásokat, vonalválasz­tásokat, időzónaszámlálást, ikerhidas kapcsoló­gépek és semleges jelfogók oldják meg és így forgó alkatrészek nélkül épül fel a központ. Crossbar rendszerű (ikerhidas) kapcsolóelemek felhasználásával már vannak üzemben távbeszélő központok. Azonban a távgépíró automata központok fel­adata, ezekkel szemben támasztott követelmény alapvetően más, mint azt az előzőekben már tár­gyaltuk. Ezenkívül rögzíteni lehet azt a tényt is, hogy ikerhidas kapcsológéppel a távgépírás köve­telményeit kielégítő automata központot még nem szerkesztettek. A jelenlegi távgépíró automata központoknál az előzőekben tárgyalt egyszeres és kettősáramú jel­impulzusok átalakít előfizetői csatlakozó szerelvényekben (egyéni szerelvényekben) történik. A bejelentés tárgyát képező központnál ez meg­változik, miszerint ez az átalakítás a helyi össze­kötő áraimkörben és a trunkszerelvénybe kerül át, amelyekből lényegesen kevesebb kerül beépítésre az előfizetői szerelvényekhez képest. A tárgyalt 40-es kapacitású központnál 40 előfizetői és 8—12 tnmkszerérvényre van szükség. A bejelentés tár­gyát képező központrendszernél az előfizetői sze­relvények elmaradnak, az előfizető csatlakozta­tására mind össze két darab semleges jelfogó ma­rad a jelenleg használt központ négy semleges és két sarkított jelfogójával szemben. A bejelentés tárgyát képező központ az eddigiek­ben nem alkalmazott ikerhidas kapcsológéppel épül fel úgy, hogy a már üzemben levő távgépíró elő­fizetői központrendszerhez, hálózathoz illeszkedik, azokkal együttműködik. Ebből következik az, hogy a bejelentett új központban a leadott számok fel­vételét végző regiszter a távbeszélőnél alkalmazott jegyzésen kívül a kapcsolások folyamatának vezér­lését is elvégzi, illetve a kimenő hívások részére forgógépes rendszereikkel való együttműködés ér­dekében a bejövő hívásokat előnyben részesíti. Ennek alapján megállapítható, hogy az új regisz­ter áramkör a távbeszélő technikából általánosan ismert feladatoknál többet lát el, mivel ezzel az áramkörrel szemben támasztott követelmények megváltoztak. A jelenleg ismert távgépíró automata hálózatok­ban kétféle rendszert különböztethetünk meg. A legelterjedtebb a közvetlen választású (regiszter nélküli) Siemens-rendszer, a •másik a regiszteres Rotary-rendszerű távgépíró automata központ. Ha ezt a két központrendszert egy hálózaton, egy országon belül együtt akarjuk dolgoztatni, külön illesztő áramkörök alkalmazására van szükség. A bejelentés tárgyát képező központnál a Magyar­országon és általában Európában elterjedt Siemens­rendszerű távgépíró automata központok együtt­működéséhez külön illesztő áramkörre nincs szük­ség. A jelenleg üzemben levő és a bejelentés tárgyát képező központok között a levelezésnek távolságát és időtartamát mérő időzónaszámláló berendezéseik megoldásánál is különbséget tehetünk. Egy táv­gépíró központon belül kétféle hívást különbözte­tünk meg: 1. ha a hívott a saját központon belül van, 2. ha a hívott egy másik központ területén van. Ez előbbit helyi, a másodikat távolsági, illetve helyközi levelezésnek nevezzük. Helyi levelezésnél

Next

/
Thumbnails
Contents