149687. lajstromszámú szabadalom • kihirdetésre nem kerül

Megjelent: 1963. márciua 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#""$• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.687 SZÁM LA—474. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C—04—b Magyar osztály: 80 a 43—56 Eljárás és berendezés kerámiai nyersgyártmány csökkentett víztartalommal való készítésére László György oki. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. március 25. Az agyag alapanyagú kerámiai gyártmányok nyersanyagát oly módon kell megmunkálni, hogy a formázásra kerülő massza és a megformázott nyersgyártmány homogén legyen, valamint, hogy a formázás szakadás-, repedés- és rétegződés(struktúra-) mentesen legyen elvégezhető. Ennek érdekében a kerámia massza megmunkálása és formázása tekintélyes mennyiségű víz hozzáadásával történik. Ennél a „nedves eljárás"-nak nevezett módszernél a víz hozzáadása egyrészt a nyersmassza viszkozitását csökkenti, plaszticitását növeli és ezáltal könnyen gyúrhatóvá teszi, másrészt a formázás során fellépő súrlódást jelentékenyen csökkenti. Az agyagmassza feldolgozásához felhasznált vizet égetés előtt a nyersgyártmányból el kell távolítani, mert a hozzávetőlegesen 30% körüli mennyiségre tehető víztartalom az égetés során a gyártmány összerepedezését, alaktorzulását, sőt szétesését is előidézheti. A nyersgyártmány szárítása gazdaságtalan és kényes művelet, mert a mesterséges szárítás költséges, a természetes szárítás helyigényes és emellett a megengedettnél gyorsabb szárítás ugyancsak a nyersanyaggyártmány hasznavehetetlenné válását idézi elő. Különösen jelentős hátránnyal jár a nedves eljárás alkalmazása a durvakerámiai iparban, ahol a nagytömegű gyártás tekintélyes szárító kapacitást igényel, akár a költséges műszárítás, akár a helyigényes, szárító színeikben történő szabadszárítás, akár pedig a szabad ég alatti, úgynevezett bankettákon való szárítás kerül alkalmazásra. Az utóbbi két esetben az időjárás behatására tekintélyes nyersanyaggyártmánymennyiség megy tönkre. Ezért nagy jelentőséggel bír a kerámiai gyártmányok előkészítésénél és formázásánál a vízadagolás csökkentése. Bár világszerte az érdeklődés középpontjában áll a csökkentett víztartalommal való kerámiai gyártás módszerének kidolgozása és az égetést megelőző szárítási művelet teljes kiküszöbölése vagy legalább az időtartamának jelentékeny csökkentése, a feladat megoldására mindmáig nem került sor. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mellyel a kerámiai gyártmányok nyersmasszájának megmunkálása és formázása olyan csekély víztartalommal végezhető el, amely a megformázott gyártmán;/ kiégetését az ezt megelőző szárítási művelet teljes vagy részleges kiküszöbölésével lehetővé teszi anélkül, hogy a gyártmány kiégetése során eltávozó nedvességtartalom a gyártmány rongálódását idézné elő. A találmány tárgya eljárás égetett kerámiai, gyártmányok nyersmasszájának csekély víztartalommal való megmunkálására, és formázására, továbbá berendezés az eljárás foganatosítására. Az eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a kerámiai anyagok tixotrop tulajdonságúak, tehát bizonyos körülményék között viszkozitásuk lecsökken, illetve plaszticitásuk megnövekszik. Ilyen körülményeket állít elő a vízadagolás, de ilyen körülmények következnek be abban az esetben is, ha a kevés vízzel nedvesített kerámia massza valamilyen oknál fogva rezgésbe jön. A találmány tárgyát képező eljárás tehát abból áll, hogy a kerámiai masszát — mely bányanedves állapotú, vagy csekély vízmennyiség hozzáadásával nedvesített — a masszaelőkészítés minden művelete során vibrátor alkalmazásával rezgésbe hozzuk és ezzel megmunkálhatóságát oly mértékben megnöveljük, mint amilyen mértékben ezt az eddigi eljárásoknál alkalmazott nagyobb mennyiségű víz hozzáadása tette. A tapasztalat szerint az eddig alkalmazott eljárásokhoz képest mintegy a felére csökkentett vagy még annál is kevesebb vizet tartalmazó nyersanyag a vibrálás következtében ugyanolyan könnyen gyúrható, keverhető, sajtolható és