149657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ausztenites krómnikkelacélból melegen repedésre nem hajlamos hegesztett kötés előállítására, melynek folyáshatára legalább 30 kg/mm2
Megjelent: 1962. szeptember 30. MÁGYA-K NÉPKÖZTÁKSAöAG, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.657. SZÁM • Nemzetközi osztály: B 22 k. Magyar osztály: 49-. h— ?4—37 Eljárás ausztenites krómnikkel-acélból melegen repedésre nem hajlamos hegesztett kötés előállítására, melynek folyáshatára legalább 30 kg/mm2 Gebr. Böhíer & Co. Aktiengesellschaft, Kapfenberg (Ausztria) Feltalálók: Dr. Zitter Herbert mérnök, Kapfenberg és dr. Frehser Josef mérnök, Kapfenberg A bejelentés napja: 1961. május 17. Ausztriai elsőbbsége: 1960. május 18. Ismeretes, hogy nitrogén-adalékkal az ausztenites krómnikkel-acélok folyási határát lényegesen emelni lehet. így pl. annak az acélnak, melynek összetétele kb. 0,05% C, 18,5% Cr és 10% Ni (a többi vas), a folyási határa kb. 25 kg/mm2 és ez az érték 0,1% nitrogén hozzáadásával kb. 32 kg/mm2 -re növelhető. Ezt a nitrogénadalékot nitrogéntartalmú ferrokrom bevitelével lehet az anyagba juttatni. Az ilyen acélok, amelyek pl. 3%-nyi mennyiségig terjedő molibdén hozzáadásával minőségileg tovább javíthatók, stabilizált állapotban is alkalmazhatók, mely célból' megfelelő mennyiségű TaNb adalékot -kell alkalmazni. Ha a stabilizálás, céljaira titánt használunk, akkor ez az anyag a nitrogént titánnítriddé köti le, miáltal a nitrogén gyakorlatilag nem alkalmas arra, hogy a folyáshatárt növelje. Ismeretes még az is, hogy ausztenites krómnikkel-acélok hegesztésénél a hegesztett tárgy nitrogént vesz fel és erre vonatkozó vizsgálatok azt igazolták, hogy az ilyen módon készített hegesztett tárgy folyáshatára rendkívül magas lehet. Ha a nitrogénnek ezt a hatását vizsgálni vagy kiértékelni akarjuk, fel kell tételezni, hogy műszakilag helyesen alkalmazható hegesztett kötéseket lehet ezzel az eljárással előállítani oly módon, hogy a kötés folyáshatára magas. Különösképpen a műszerek vagy készülékek gyártásánál lép előtérbe mindinkább az a követelés, hogy krÓTnniikkal-acélokat igen. magas folyáshatárral állítsunk elő. Az ilyen ausztenites acélok alkalmazása azonban csak akkor lehetséges, ha a követelményeknek mindenben megfelelő hegesztett -kötéseket magas folyáshatárral tudunk létesíteni. Tapasztalat szerint mégis az ausztenites íkrómnikkel-acélokból készített hegesztett kötések hátrányosak lehetnek azért, mert hajlamosak arra, hogy hőbehatás folytán repedezzenek. Ezek a repedések a lehűlés folyamán keletkeznek, éspedig valószínűleg röviddel a megszilárdulás után. Ezeknek a kristályokon belüli és hőbehatásra keletkező repedéseknek az oka az lehet, hogy az anyag szemcséinek felszíne nem képes követni azokat az alakváltozásokat, amelyek a hegesztett varrat lehűlésénél elkerülhetetlenek és aimeh/ek a folyáshatárral nagyjában egyenlő nagyságú feszültségeket eredményezhetnek. Számolni kell tehát azzal,» hogy a hegesztett kötésben a repedések keletkezése iránti hajlam a folyásbatár növekedésével, növekszik. Ilyen módon a hőbehatás folytán előálló repedések szempontjából a nitrogén jelenlétének igen nagy fontossága van, mert a szemcsék felszínének szilárdságát, ill. a felszínen megengedhető igénybevételt növeli. A tudomány jelenlegi állása szerint még bizonytalan az, hogy a nitrogén, vagy az acélban jelenlevő nitrideik közvetlenül befolyásoljáik-e a szemcsék felszínéneik anyagát, ill. a szemcsefelszín természetét. Kísérletek azt igazolták, hogy a hőbehatásra keletkező repedésekre nam hajlamos hegesztett kötések készítésénél betartandó szabályok figyelembevételénél műszaki szempontból jól használható hegesztett kötések készíthetők ausztenites krómnikkel-acélokból legalább 30 kg/mm2 folyáshatárral, főleg ha elkerüljük a szilikátos szemcsefelszíneket és ha ügyelünk arra, hogy a hegesztett tárgyban lehetőleg kicsi legyen a kéntartalom.. Az alapanyagban a ni trogen tartalom elegendő magas
