149652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanta vagy lakk előállítására
Megjelent: 1962. július 31. MAG YAK NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.652. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — VI—348. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás műgyanta, vagy lakk előállítására Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Hevenesiné, dr. Magyar Laura vegyészmérnök (48%), Dávid Péter vegyészmérnök (13%), dr. Muth Béla vegyészmérnök (13%), dr. Guba Ferencné vegyészlaboráns (13%), Krajcsovics Ferenc vegyésztechnikus (13%) A bejelentés napja: 1961. május 15. Az eljárás lényege az, hogy fenolos hidroxil végcsoportú gyantákat, elsősorban fenolos hidroxil végcsoportú fenolhalohidrin gyantákat egy, vagy több bázisú karbonsavakkal (karbonsavval) vagy anhidridjeikkel, vagy poliésztergyantákkal (poliésztergyantával) vagy izocianátokkal (gyantákkal) reagáltatunk. Ismeretes, hogy többértékű alkoholok többbázisú savakkal, vagy anhidridjeikkel értékes poliésztergyantákat adnak. Ezek közül különösen a telítetlen poliésztereknek igen széleskörű felhasználási lehetőségük van. .Mint jó villamos tulajdonságokkal rendelkező poliésztergyantát, első helyen az epoxigyantából •mint poli alkoholból és többértékű szerves savakból készült termékeket kell megemlítenünk. („Araldit B".) Más esetben az epoxigyantáknak és olefin zsírsavaknak reakciótermékei mint levegőm száradó epoxílakkok használatosak. Ugyancsak sok szabadalom foglalkozik epoxigyantáknak és poliésztergyantáknak kombinációjával. Ismeretes az továbbá, hogy epoxigyantáknak és szerves savaknak, vagy savanhidrideknek. vagy poliésztergyantáknak egymásra hatásakor a lejátszódó reakciókban az epoxi-csoportok is résztvesznek. Nem találtunk eljárást m rí műgyantát, vagy lakkot úg\ n r ' J rtl í los hidroxil végcsoportú g\ nL 1 a ^^c fenolos hidroxil végcsoportú fenulli-JohrJr.^ gyantát egy- vagy tö'bbértékű telített, vagy telítetlen szerves savval (savakkal) vagy anhidridjével (anhidridjeivel) vagy poliésztergyantával (poliésztergyantákkai) vagy izocianátokkal (izocianátgyantákkal) vagy ezek keverékeivel reagáltatunk műgyanta, vagy lakk készítése céljából. Azt találtuk, hogy az említett és eddig még nem ismeretes eljárással igen sok előnyhöz jutunk. A reagáló fenolos hidroxil végcsoportú gyanta nagy hőállósága!' a keletkezett termék megtartja. Ezenkívül — főképpen fenolhalohidrin gyantáknál — a keletkezett termék jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Az a kedvező körülmény is fennáll, hogy a reakciót megfelelő módon vezetve a fenolos hidroxil nem észtereződik és további reakciókba vihető. így pl. lehetőség áll fenn az epoxigyantákkal való reakciókra. Ez utóbbi kombináció pl. kiválóan alkalmas igen jó villamos tulajdonságokkal rendelkező lakkbevonatok kialakítására. <v Igen hőálló és jól tapadó lakkot kapunk akkor, ha pl. fenolos hidroxil végcsoportú fenolhalohidrin gyantát és glicerint egyszerre ítálsavsnh'drid és maleinsavanhidrid , keverékével észterezünk és a keletkezett terméket szerves fémvegyületekkel vagy izocianátokkal reagáltatjuk. A fenolos hidroxil végcsoportú fenolhalohidringyaníák és többértékű savak, vagy poliésztergyanták reakcióját öntcgyanták készítésénél is jól alkalmazhatjuk. Ebben az esetben a mechanikai tulajdonságokat, javíthatjuk, szemben a fenolos hidroxil végcsoportú íenolhalcliidringyantát nem tartalmazó poliészter öntőgyantákkal. A reakciót célszerűen, magasabb hőmérsékleten folytatjuk le. azonban szobahőmérsékleten is átalakuló keverékek is előállíthatók. A legjobb
