149639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különleges nitrogén műtrágyák és timföld (Al2O3) egyidejű előállítására sziallitos és allitos ásványoknak vizes rendszerben kalciumoxiddal-hidroxiddal való feltárása útján
Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •$r -íj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.639. SZÁM 16. a. OSZTÁLY — SE—970. ALAPSZ JVJ Eljárás különleges nitrogén műtrágyák és timföld (AI2O3) egyidejű előállítására sziallitos és allitos ásványoknak vizes rendszerekben kalciumoxiddal — hidroxiddal való feltárása útján Feltalálók: Szepesi Károly és Jancsó Tibor, Budapest, Majer János, Gödöllő A bejelentés napja: 1960. január 29. Nitrogéntartalmú műtrágyákat nagy általánosságban úgy állítanak elő, hogy pl. arramóniumnitráthoz finomra őrölt mészkőlisztet kevernek a higroszkóposság csökkentése, illetve tárolóképességének és szórhatóságának növelése céljából. Az így kapott olvadékot szárítják és szemcsézik (mészaimimonsalétrom. típusú 'műtrágyák). A mészkőliszt helyett javasoltak már kaolinit, agyagot, földpátokat és legújabban alumínium és káliumalumínium hidroszilikátokat is, mint bentonitot, glaukonitot és illitet. Utóbbiakat egyszerű hozzákeveréssel, vagy pedig úgyis, hogy ezek vizes szuszpenziójába nitrózus gázokat vezetnek be, miáltal a szilikátokat részben megbontják és utána az anyagot ammóniával vagy szalmiákszesBzel semlegesítve ebben a folyós állapotban, vagy kiszárítva és szemcsézve hozzák forgalomba. Ezenfelül a földpátokat, elsősorban a káliföldpátokat is — a higroszkóposság csökkentésén kívül azért javasolták, hogy a nitrogén mellett káliumot is juttassanak a talajba. A földpátok viszont, mint ismeretes, ásványi savakban oldhatatlanok, illetve igen lassan táródnak fel és ezért a javasolt állapotban a bennük levő kálium a növények számára hosszú ideig kevésbé hozzáférhető. Javasolták azt is, hogy a földpátokat az ammóniumnitrá'thoiZ való keverés előtt csekély mennyiségű mésszel keverve magasabb hőmérsékleten hevítsék, azonban ez a művelet sem biztosított kielégítő eredményt, mert a kálium még így is csak csekély vízoldhatósággal rendelkezett. A nitrogéntartalmú műtrágyák másik típusa a mészsalétrom, melyet úgy állítanak elő, hogy a mészköfvet (kalciurnikarbonát) híg salétromsavval teljesen feloldják, majd bepárolják, kristályosítják és szárítják. A fenti okok miatt vízoldható káliumtartalmú műtrágyákat vízoldható káliumsóknak egyszerű műtrágyaként való felhasználásával nyernek, melyeket vagy magukban, vagy nitrogén, illetve nitrogén- és foszifortartalmú sókkal keverve, mint kettős, illetve hármas műtrágyákat hoznak forgalomba. Jelen javaslatunk szerint a nitrogén- és kálium-tartalmú műtrágyák gazdaságos előállításánál a káliumtartalmú kristályos szilikátokat (mint földpátok, illit, vermikulit Stib.), valamint a nem kristályos (üveges) káliumot is tartalmazó szilikátokat (traszok, perlitek, puzzolánok stb.) tökéletesen úgy tárjuk fel, hogy ezeket előzetesen vizes közegben kálciumoxiddal — hidroxiddal, vagy más mészre hidrolizáló anyagokkal, mint alkalmas összetételű szénsalaíkok, kohósalakok, cement, cement szá'llópor, széohamu stb. kezeljük megfelelő ideig és megfelelő hőmérsékleten (20—200 C°), illetve nyomáson (1—20 at), amikor is a káliumot is tartalmazó kristályos vagy üveges szilikátok a mész hatására vizes közegben feltáródnak és a bennük levő bázisok, K2O, AI2O3, Fe20 3 , MgO stb. híg ásványi savakban pl. HNO3 oldhatóvá válnak. Így az anyag szuszpenzióját híg salétromsavval (vagy nitrózus gázokkal) megfelelő hőmérsékleten kezelve a feltárással kiképződött új típusú szilikátok és alurninátok megbomlanak és a keletkező kolloid kovasav mellett kálium és kalcium, továbbá alumínium- és esetleg vasnitrátok keletkeznek. Az ezt követő ammonias semlegesítés után az alumínium és az esetleg jelenlevő vas hidroxidként válik ki és a rendszer a semlegesítés után ammónium-, kalcium-, káliumnitrátokat fog tartalmazni kolloid kovasav, továbbá alumínium és — vaahidroxid mellett. Amennyiben kiindulási anyagként már a mésszel való feltáráshoz vizes közegben nem sziallitos ásványokat, hanem allitos ásványokat, pl. bauxitot, lateriteket stb. használunk, ebben az esetben természetesen a rendszer a semlegesítés után
