149629. lajstromszámú szabadalom • Műszer-proporciométer gáznemű vagy cseppfolyós halmazállapotú anyagok mennyiségi arányának jelzésére
Í43.S2S A maximális terhelésnél megnézzük, hogy műszerkitérés a 21 csőben nagyjából megfelel-e a 24 skálalap hosszanti méretének. Ennél nagyobb nem lehet, de lényegesen kisebb sem kívánatos. Ha lényeges az eltérés, úgy a dj. ill. d2 cső cseréjével a kitérés a kívánt mértékben fog jelentkezni. (Természetesen a gyakorlatban szokásos nyomásértékek mellett.) Ezután következik az előírt gáz-levegő arányának pl. Orsat-készülékkel történő beállítása. Célszerű a maximális égőterhelésből kiindulni. Amikor a füstgáz C02 tartalmát sikerült az előírt maximális értékre beállítani, ezt az optimális helyzetet kell a műszeren rögzíteni a következőképpen: A 4 üvegcsövét a 5 tengely körül olyan helyzetben forgatjuk, hogy ugyanakkora legyen a műszerkitérés ebben a csőben, mint a 21 fix függélyes csőben. Ehhez' akár a 24. akár a 24/a kivitelű skálát is felhasználhatjuk. Előbbi esetben a 24 skálára feljegyezzük az összetartozó műszerki— téréseket, utóbbi esetben pedig ugyanazon félkörív mellett kell a két műszerkitérésnek elhelyezkednie, ill. ennek megfelelő szögbe állítjuk a 4 csövet. A továbbiakban a 4 cső tengelyét rögzítjük s többé nem forgatjuk el. Az arány rögzítését közepes és esetleg minimális terhelésnél az Orsat-készülékkel történt beállítás után oly módon rögzítjük a műszeren, hogy minden esetben ugyanazt a számértéket jegyezzük fel a 24/a skálán a folyadékelmozdulás végén, mint amilyen számértéket leolvashatunk a 21 csőben jelentkező folyadékelmozdulás 24 b skáláján. A tüzelés szabályozása a továbbiakban úgy történik, hogy ha nagyobb vagy kisebb gázmennyiségre van szükség, előbb a 36 gáztolattyút állítjuk be, majd a 33 levegő-tolattyút olyan mértékben nyitjuk vagy zárjuk, hogy a 21 csőben és a 4 rögzített helyzetű csőben a műszerkitérések ugyanakkorák legyenek, ill. ugyanolyan számszerűséget mutassanak megfelelő skáláikon. A találmány értelmében a 3. ábrán látható 44 skálát is használhatjuk. Erre abban az esetben van szükség, ha olyan égővel dolgozunk, amelynek valami hibája folytán különböző terhelések. nél a gáz- és levegőmennyiség aránya bizonyos mértékben eltolódik. Ilyenkor a 0-pontból, vagyis a közös kezdőpontból meghúzott félkörök közül a skálalapon látható megszakításnál azokat kötjük össze egymással, amelyeknél az optimális aránynál mutatkoznak az összetartozó műszer' kitérések. Ugyanezt a 24/a skálával kapcsolatban úgy végezhetjük el, hogy beírjuk a beállításnál azt a műszerkitérésnek megfelelő számértéket a 24/a skálán, amelyet a 21 cső melletti 24/b előre elkészített skálabeosztáson olvasunk le. A fent leírt eljárást és műszerberendezést kettőnél több közeg mennyiségi arányának szemléltetésére is felhasználhatjuk oly módon, hogy pl. 3 közeg esetében közös 0-vonallal ellátott harmadik manométert, ill. differenciál-manométert ami célszerűen egy második mikromanométer. A találmány szarinsi műszer tehát a bevezetőben kitűzött mindhárom célkitűzésnek eleget tesz: kis helyszükségletű, előre lehet tömeggyártással gyártani és a helyszínen lehet előzetes mérés nélkül beállítani. Az égőknél mennyiségmérő-peremek helyett csak egy-egv csatlakozó csapot* kell az égő gáz és levegő oldalán elhelyezni és gumicsővel összekötni a műszerrel. Néhány tartalék üvegcső (amelyek azonos hosszúságúak, de különböző átmérőjűek) felhasználásával a helyszínen szerelhetjük be a szükséges átmérőjű csövet az egyfolyadékos kicsinyítő U-csöves manométerbe s ily módon a legkülönbözőbb helyi nyomásviszonyokhoz lehet az előre elkészített műszerekkel alkalmazkodni. Ily módon biztosítva vannak az előfeltételek a proporciométernek minden egyes égőnél történő alkalmazásához. Szabadalmi igénypontok: 1. Műszer — proporciométer — gáznemű vagy cseppfolyós halmazállapotú anyagok mennyiségi- arányának szemléltetésére, azzal jellemezve, hogy mikromanométere és egyfolyadékos kicsinyítő ü-csöves differenciálmanométere van, továbbá, hogy csak két nyomáscsatlakozója van, melyek az U-csöves mancméter két végéhez kapcsolódnak és csappal elzárható, a mikromanométer nívópalackjához kapcsolható elágazásuk van, s végük hogy a manométerek előtt .vagy mögött negyedkörív hosszúságú görbékből s ezeknek párhuzamos egyenesekkénti folytatásából álló skálabeosztású skálalap helyezkedik el. 2. Az 1. igénypont szerinti műszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti mikromanométer csöve 0—90° között elforgatható, nívópalackja emelhető, vagy süllyeszthető, továbbá, hogy az .egyfolyadékos kicsinyítő U-cső mindkét különböző, esetleg egyenlő átmérőjű ága cserélhető s végül, hogy az egyfolyadékos kicsinyítő U-csöves manométer olyan, pl. gumiból készült labdával áll összeköttetésben, amely csavarral különböző mértékben összeszorítható, vagy tágítható. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti műszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mikromanométer csövének és a kicsinyítő U-cső 0-nívó feletti csövének 0 pontjai a közös 0-nívón helyezkednek el. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti műszer kiviteli alakja,- azzal jellemezve, hogy a mikromanométer elforgatható csövének külön vele elforgatható skálalapja van. 5. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti műszerrel gáznemű vagy cseppfolyós közegek mennyiségi arányának szemléltetésére, azzal jellemezve, hogy két közeg mennyiségi arányát a két közeg iorlónyomásainak különbségének, valamint az egyik torlónyomásnak az aránya segítségével szemléltetjük. 3 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 821479. Terv Nyomda, Budapest' V..' Balassi Bálint u. 21—23.
