149619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, nagymértékben szabályoz szerkezetű polimerek előállítására
Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •SST-iJ. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.619 SZÁM MO—421 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 08 g 1 Mag var osztály: 39 c Eljárás új, nagymértékben szabályos szerkezetű poiimérek előállítására MONTECATINI Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Natta Giulio, Peraldo Mario és Farina Mario (Milano, Olaszország) A bejelentés napja: 1960. március 15. Olaszországi elsőbbsége: 1959. március 21. A jelen találmány tárgyát oly nagymértékben szabályos szerkezetű új poiimérek előállítási eljárása képezi, amelyek belső kettőskötést tartalmazó telítetlen monomerekből nyerhetők. A 148.424 sz. magyar szabadalmi leírásban oly nagymértékben szabályos szerkezetű poiimérek előállítását ismertettük, amelyek R«R*C = CRm R IV általános képletű, cisz- és transz-izomer alakokat képező monomerekből nyerhetők, és amelyek a polimerizáció során oly makromolekuláris láncokat képeznek, amelyekben a monomer egységek a főláncban tartalmazzák a két-két diasztereomér (egymás tükörképének megfelelő) alakot képezni tudó két tercier szénatomot. Az említett szabadalmi leírásban az ilyen típusú poiimérek példáiként DHC — CHR általános képletű, ill. közelebbről megjelölve, a DHC = = CH — CH3 képletű monomer-egységekből, tehát az alfa-deutero-béta-metil-etilénből felépülő polimereket ismertettük. Ezeket a polimereket oly katalizátorok (pl. TiCl3 és alkil-alumíniumvegyületek) segítségével nyerhetjük, amelyek sztereospecifikusak a vinilkettőskötést tartalmazó izotaktikus szénhidrogének polimerizációja szempontjából. Emellett ezek a katalizátorok általában nem alkalmasak az oxigénatomokat tartalmazó alifás monomerek sztereospecifikus polimerizációjának elősegítésére. Azt találtuk, hogy nagymértékben szabályos szerkezetet mutató poiimérek állíthatók elő a fentivel egyező általános képletű, de oxigénatomokat is tartalmazó olyan monomerekből is, amelyek képletében Ru és R m hidrogénatomot, R 1 1 -10 szénatomot tartalmazó alifás, cikloalífás vagy aromás szénhidrogéngyököt, RIV pedig valamely az IV csoporttól különböző gyököt, miégpedig olyan ORv gyököt jelent, amelyben R v egy az R 1 gyökkel azonos vagy attól különböző szénhidrogéngyököt képvisel; ezeket a polimereket oly módon állithatjuk elő, hogy a polimerizációhoz a monomer két sztereoizomér-alakjának egyikét (tehát pl. a transz-izomért) alkalmazzuk nagy tisztaságban, a polimerizációt pedig olyan sztereospecifikus katalizátorokkal folytatjuk le, amelyek aktivitását a jelenlevő éteres oxigénatomot tartalmazó vegyületek nem gátolják; nevezetesen olyan katalizátorokkal, melyeknek vinilétereknek izotaktikus polimerekké való átalakítására sztereospecifikus hatásuk van. E polimerek szerkezetének nagyfokú szabályossága annak a ténynek készönhető, hogy a H H típusú szénatomok, amelyek e makromolekulákban jelen vannak, valamennyien legalábbis a molekula-lánc hosszú szakaszain belül egyforma szférikus konfigurációjúak, és hogy a H C OR' típusú szénatomok is ugyanilyen konfigurációt mutatnak (di-izotaktikus szerkezet).
