149618. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros egyenfeszültség stabilizáló kapcsolás
2 149.618 Ezért a 3 erősítő 4 pontján a feszültség szintén megváltozik az 1 pont feszültségváltozásával azonos irányban. A 4 ponton levő feszültség vezérli az 5 stabilizátort, amely az 1 pontra az eredeti megváltozással ellentétes előjelű, azonos nagyságú feszültséget juttat, vagyis stabilizálja az 1 pont egyenfeszültségét. A stabilizálás következtében a 3 erősítő erősítése állandó értéken marad, á munkapont nem tolódik el. A kapcsolás alkalmazására a 2. ábra kapcsán példaként olyan megoldást ismertetünk, ahol a stabilizátort egyidejűleg használjuk fel az ionkollektor egyenfeszültségének stabilizálására, valamint az erősítő bemenet állandó egyenfeszültségen tartására. Ionizációs vákuummérőknél a mérendő térben levő nyomás nagyságát az ionáram nagyságával mérjük. A szokásos megoldásoknál az ionegyenáram nagyságát mérik és általában nagyságrendenként! átkapcsolással küszöbölik ki azokat az egyenfeszültségváltozásokat, melyeket az ionáram a vákuummérőcső ionkollektorának feszültségében és a mérő erősítőben okoz (munkapont eltolás). Ezen a feszültségváltozások pl.: 10-4 Hgrnm-es tartományban már 10—30 V-ot is elérhetnek a 10-5 Hgmrn-es tartományhoz képest. Ez a feszültségváltozás mind az erősítő, mind a vákuummérőoső működését károsan befolyásolja. Ismeretesek modulált ionáramű készülékek, melyek kikerülik az egyenáramú erősítés problémáit, csak az ionáram váltakozóáramú összetevőjét mérik, de az ionegyenáram által okozott egyeníeszültségváltozások nem kívánatos hatása itt is megmarad. Az elmondottakból következik, hogy mind az ionkollektor, mind a vezérlőrács feszültségének állandóságát biztosítani kell, ugyanakkor ez a stabilizálás nem befolyásolhatja a váltakozóáramú viszonyokat. A stabilizálás alkalmazása; itt pl.: 1. kiküszöböli az ionegyanáram hatását, 2. lehetővé teszi, hogy a teljes mérendő nyomástartományban azonos rácselvezető ellenállást alkalmazzunk, 3. teljes mértékben biztosítja mind az ionkollektor, mind a vezérlőrács feszültségének állandóságát más jellegű zavarok esetén is. Amint a 2. ábrán látható, az 1 ionizációs vákuummérőcső 2 ionkollektora össze van kötve a 6 elektroncső 3 vezérlőrácsával. Ha ionáram nem folyik a 2 kollektor és 3 rács egyenfeszültségét a 9 tranzisztor kollektorárama által a 11 ellenálláson létrehozott feszültség és a 13 telep feszültsé-2 A Kiadásért felel: a Közgazdasági 621480. Terv Nyomda, Budapest gének eredője szabja meg. A tranzisztor emitter feszültségét a 12 anódtelep egy részéből kapja. A bázisáramot a 9 tranzisztor emittere és a 6 elektroncső katódja közötti feszültség határozza meg a 7 ellenállásnak megfelelően. Ha az ionáram megindul, a váltakozóáramú összetevő a 10 kondenzátoron át a földre záródik. A 4 ellenálláson létrehozott feszültségesés vezérli a 6 elektroncsövet. A tranzisztor érzéketlen a katódemitter váltakozófeszültség megváltozásaira, mert a bázis és emitter a 8 kondenzátorral rövidre van zárva. Az egyenáramú összetevő feszültségesést hoz létre a 4 és 11 ellenállások soros eredőjén. A feszültség nagyságát az adott kapcsolásban a lényegesen nagyobb 4 ellenállás szabja meg. A feszültség emeli a 2 összekötött ionkollektor és 3 vezérlőrács feszültségét. A 6 cső anódárama megnő, az 5 ellenálláson nagyobb feszültségesés jön létre, katódpontjának feszültsége megemelkedik, az amitter-katőd ill. ernitterbázis feszültsége csökken. Ez csökkenti a bázisáramot és ezért a kollektoráram csökken. A kollektoráram csökkenése miatt a 11 ellenálláson létrejövő feszültség csökken, a 14 pont negatív felé tolódik vagyis a 4 és 11 ellenállásokon létrejövő feszültséggel ellentétes feszültség megváltozást eredményez, tehát stabilizál. A gondolatmenet ellenkező irányú megváltozásnál is hasonló eredménnyel végezhető el. Szabadalmi igénypontok: 1. Tranzisztoros egyenfeszültség stabilizáló kapcsolás, különösen erősítő bemenet és/vagy vákuummérő ionkollektora egyenfeszültségének stabilizására azzal jellemezve, hogy az erősítő bemenete stabilizálásakor a tranzisztor (9) emittere állandó feszültségre van kapcsolva és bázisa a vezérlésre szolgáló erősítő csőkatóddal van összekötve, továbbá a szükséges stabilizáló feszültségnek a tranzisztor kollektor árama útján való létrehozására pedig a rácslevezető ellenállással (4) egy ellenállás (11) van sorosan kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a bemeneti egyenfeszültségváltozással — hibajellel — arányos egyenfeszültséggel vezérelt stabilizáló tranzisztort tartalmaz, 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy hibajel felei'ősítő szerve — pl. tranzisztoros, elektroncsöves, mágneses — erősítője van. rajz és Jogi: Könyvkiadó igazgatója V., Balassi Bálint utca 21-23.
