149618. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros egyenfeszültség stabilizáló kapcsolás

2 149.618 Ezért a 3 erősítő 4 pontján a feszültség szintén megváltozik az 1 pont feszültségváltozásával azo­nos irányban. A 4 ponton levő feszültség vezérli az 5 stabilizátort, amely az 1 pontra az eredeti megváltozással ellentétes előjelű, azonos nagysá­gú feszültséget juttat, vagyis stabilizálja az 1 pont egyenfeszültségét. A stabilizálás következtében a 3 erősítő erősítése állandó értéken marad, á mun­kapont nem tolódik el. A kapcsolás alkalmazására a 2. ábra kapcsán példaként olyan megoldást ismertetünk, ahol a stabilizátort egyidejűleg használjuk fel az ionkol­lektor egyenfeszültségének stabilizálására, vala­mint az erősítő bemenet állandó egyenfeszültsé­gen tartására. Ionizációs vákuummérőknél a mérendő térben levő nyomás nagyságát az ionáram nagyságával mérjük. A szokásos megoldásoknál az ionegyen­áram nagyságát mérik és általában nagyságren­denként! átkapcsolással küszöbölik ki azokat az egyenfeszültségváltozásokat, melyeket az ionáram a vákuummérőcső ionkollektorának feszültségében és a mérő erősítőben okoz (munkapont eltolás). Ezen a feszültségváltozások pl.: 10-4 Hgrnm-es tartományban már 10—30 V-ot is elérhetnek a 10-5 Hgmrn-es tartományhoz képest. Ez a feszült­ségváltozás mind az erősítő, mind a vákuum­mérőoső működését károsan befolyásolja. Ismerete­sek modulált ionáramű készülékek, melyek kike­rülik az egyenáramú erősítés problémáit, csak az ionáram váltakozóáramú összetevőjét mérik, de az ionegyenáram által okozott egyeníeszültségválto­zások nem kívánatos hatása itt is megmarad. Az elmondottakból következik, hogy mind az ionkol­lektor, mind a vezérlőrács feszültségének állandó­ságát biztosítani kell, ugyanakkor ez a stabilizá­lás nem befolyásolhatja a váltakozóáramú viszo­nyokat. A stabilizálás alkalmazása; itt pl.: 1. kiküszöböli az ionegyanáram hatását, 2. lehetővé teszi, hogy a teljes mérendő nyo­mástartományban azonos rácselvezető ellenállást alkalmazzunk, 3. teljes mértékben biztosítja mind az ionkol­lektor, mind a vezérlőrács feszültségének állandó­ságát más jellegű zavarok esetén is. Amint a 2. ábrán látható, az 1 ionizációs váku­ummérőcső 2 ionkollektora össze van kötve a 6 elektroncső 3 vezérlőrácsával. Ha ionáram nem folyik a 2 kollektor és 3 rács egyenfeszültségét a 9 tranzisztor kollektorárama által a 11 ellenállá­son létrehozott feszültség és a 13 telep feszültsé-2 A Kiadásért felel: a Közgazdasági 621480. Terv Nyomda, Budapest gének eredője szabja meg. A tranzisztor emitter feszültségét a 12 anódtelep egy részéből kapja. A bázisáramot a 9 tranzisztor emittere és a 6 elekt­roncső katódja közötti feszültség határozza meg a 7 ellenállásnak megfelelően. Ha az ionáram megindul, a váltakozóáramú összetevő a 10 kondenzátoron át a földre záródik. A 4 ellenálláson létrehozott feszültségesés vezérli a 6 elektroncsövet. A tranzisztor érzéketlen a ka­tódemitter váltakozófeszültség megváltozásaira, mert a bázis és emitter a 8 kondenzátorral rövid­re van zárva. Az egyenáramú összetevő feszültségesést hoz létre a 4 és 11 ellenállások soros eredőjén. A fe­szültség nagyságát az adott kapcsolásban a lénye­gesen nagyobb 4 ellenállás szabja meg. A feszült­ség emeli a 2 összekötött ionkollektor és 3 vezér­lőrács feszültségét. A 6 cső anódárama megnő, az 5 ellenálláson nagyobb feszültségesés jön létre, katódpontjának feszültsége megemelkedik, az amitter-katőd ill. ernitterbázis feszültsége csök­ken. Ez csökkenti a bázisáramot és ezért a kol­lektoráram csökken. A kollektoráram csökkenése miatt a 11 ellenálláson létrejövő feszültség csök­ken, a 14 pont negatív felé tolódik vagyis a 4 és 11 ellenállásokon létrejövő feszültséggel ellen­tétes feszültség megváltozást eredményez, tehát stabilizál. A gondolatmenet ellenkező irányú meg­változásnál is hasonló eredménnyel végezhető el. Szabadalmi igénypontok: 1. Tranzisztoros egyenfeszültség stabilizáló kap­csolás, különösen erősítő bemenet és/vagy váku­ummérő ionkollektora egyenfeszültségének stabi­lizására azzal jellemezve, hogy az erősítő bemene­te stabilizálásakor a tranzisztor (9) emittere ál­landó feszültségre van kapcsolva és bázisa a ve­zérlésre szolgáló erősítő csőkatóddal van összeköt­ve, továbbá a szükséges stabilizáló feszültségnek a tranzisztor kollektor árama útján való létreho­zására pedig a rácslevezető ellenállással (4) egy ellenállás (11) van sorosan kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a bemeneti egyen­feszültségváltozással — hibajellel — arányos egyenfeszültséggel vezérelt stabilizáló tranzisztort tartalmaz, 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy hibajel felei'ősítő szerve — pl. tranzisztoros, elektroncsöves, mág­neses — erősítője van. rajz és Jogi: Könyvkiadó igazgatója V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents