149607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spirociklusos poliketonok előállítására
149.607 5 amelynek op.-ja 185°. A szűrletből nyerhetjük az^ után ki a második stereoizomér racemátot, op.-ja 165—167., A gyűrűzáráshoz a magasabb olvadáspontú izomerből 36 ,g-ot. (ezt a mennyiséget több adagból nyerjük) 2,9 1 abs. metanolban feloldunk és 72 ml metanolos 1- n nátriummetilát oldattal elegyítjük. Közvetlenül utána nitrogén atmoszférában, szobahőmérsékleten 17 órán. át keverjük. Ezután 20— 30°-on vízsugár-vákuumban bepároljuk és a maradékot vízben oldjuk. Az oldhatatlan részeket benzollal extraháljuk. A vizes oldatot ezután híg sósav hozzáadásával „kongo-savasra" állítjuk és a képződött triketont etilacetáttal éxtraháljuk. Az etilacetátos kivonat bepárlása és a maradék felforralása után etilacetátban kikristályosodik 20 g racém 4,6-dimetoxi-7-klór-6'-metil-grizán-3,2',4'-trion, op.-ja 233—235°. Az U. V. spektrumnak finomszeszben 230, 289 és 322 mP-nál van maximuma (f =18 000, 30 750 és 5500). Alkoholos. 0,1 n nátriumhidroxidban a maximum 2.30, 290 és 322 mju-nál van (* = 17 000, 45 000 és 6100). Enol éterré alakításhoz a triketont 100-szoros mennyiségű metanolban oldjuk és keverés közben 0—5°-on feleslegben éteres diazometán oldattal elegyítjük. Mindjárt ezután vízsugár-vákuumban bepároljuk és a maradékot metanolból kétszer átkristályosítjuk, így 4,6,2'-trimetoxi-7-klór-6'-metil-griz-2'-en-3,4'-dion-t kapunk (rac. Epi-grizeofulvin), op.-ja 250—252°. Finomszeszben az U. V. spektrumnak 236, 252, 289 és 324 rmi-nál van maximuma (* =25 500, 17350, 23 300 és 5560). 8. Példa: 19,5 g nátriumot oldunk 900 ml abszolút metanolban és 3 g rac. Epi-grizeofulvinnal (a 7. példa szerint kapjuk) elegyítjük. Ezt 3 órán át 80° hőmérsékleten tartjuk. Ezután vízsugár vákuumban bepároljuk 20—25q -on, a maradékot pedig 2000 ml vízzel elegyítjük. A szűrés és szárítás után 2,3 g keveréket kapunk, amely kb. 40% rac. grizeofulvinból és kb. 60% rac. epi-grizeofulvinból áll és op.-ja 229—231°. A két stereoizomér racemát elválasztására a keveréket 200-szoros mennyiségű alumínium-oxidon (I. akt. „Guilini") kromatografáljuk. Tiszta benzollal először a rac. epi-grizeofulvint eluáljuk. Ezután 4% metanolt tartalmazó benzollal eluáljuk a rac. grizeofulvint, amely szublimálás és izopropil-éterből átkristályosítás után 216—217°-on olvad. Az U. V. abszorpciós spektrumnak 236, 250 (inflexió), 292 és 325 m/i-nál van maximuma (« = = 23 300, 16 600, 24 900 és 5820). Az infravörös spektrum kloroformban megegyezik a természetes d-grizeofulvin kloroformos oldatáéval. 9. Példa: 500 mg 2-karbometoxi-4,6-dimetoxi-kumarán-3--on-t feloldunk 40 ml abs. metanolban és 1 ml metanolos 2,1 n nátriummetilát oldattal elegyítünk. Ezután gyorsan 0,17 ml metil-vinil-ketont csepegtetünk bele és. 21 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten. A reakciókéveréket vákuumban szárazra pároljuk és a maradékot benzol és víz fázisok között osztjuk meg. A semleges részeket tartalmazó benzoics réteg leengedése után a vizes fázist híg sósav hozzáadásával megsavanyítjuk. A savas oldatból 140 mg 4,6-dimetoxi-grizán-3,2',4'-i -trion-t lehet kinyernünk, amely megegyezik az 1. példában kapott végtermékekkel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás spirociklusos poliketonok, illetve ezek enoléterei és enolészterei előállítására, azzal jellemezve, hogy az általános ' képletű 2-karbaloxi-kumarán-3-onhoz, — ahol Rj, R,, R3 és-R 4 hidrogént, alkil-, alkoxi-, hidroxi-csoportot vagy halogént jelent és R8 rövidebb alkil-csoportnak felel meg—, az CH CH K általános képletű alkenil-metil-ketont addicionáljuk, — ahol R5 hidrogént vagy egy rövidebb alkil-csoportot jelent, — a keletkezett addíciós terméket ciklizáljuk és az így képződött spirociklusos poliketont adott esetben, ismert módon, ennek enoléterévé vagy enolészterévé alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy az izomer enolétereket. és enolésztereket elválasztjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a spirociklusos poliketonok 2í ,3'-enol-étereit vagy észtereit, amelyeknek R5 szubsztituense rövidebb alkil-csöportot jelent, alkalikus közegben epimerizáljuk és a kapott •epimerizáló keveréket kívánt esetben az egyes racemátokra választjuk szét. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí, tási módja, azzal jellemezve, hogy a szubsztituciós reakciót és a gyűrűzárást alkalikus közegben szerves oldószer jelenlétében hajtjuk végre. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az addicionálási re-
