149595. lajstromszámú szabadalom • Katódvédő ioncsapda
149.595 Az elv ismeretében világossá válik a megoldás több fontos előnye. Mivel a katódvédelem potenciálfallal történik, ennek kialakítása lényegében tetszőleges méretekkel és alakkal elérhető. Valamilyen szimmetriával bíró rendszerekben való felhasználás esetén a szimmetriát nem szükséges megbontani. Mágneses tér, amely nagy anyag és esetleg áramfelhasználással létesíthető, nem szükséges. A kezelést nem nehezíti meg és helyfoglalást, súlynövekedést, valamint anyag és energia (térgerjesztés) felhasználást nem igényei. Lényegét illetően a találmány egy fizikai elv felhasználása (alkalmazása) az adott csőtechnikai feladat megoldására. A fent leírt körülmények között a jelenlegi katódsugárcsövek vagy nem működnek, vagy a kívánatos működésüktől olyan nagymértékű eltérések adódnak, hogy az a csövek felhasználását lehetetlenné teszi. Ezek után érthető, hogy a szóbanforgó találmány szerinti katódsugárcső méretezésénél nyilvánvaló eltérések adódnak az eddig szokásos csövekhez képest. Az alábbiakban példaképpen, néhány méretezési szempontot említünk meg. Az 1. ábra szerinti megoldásnál, ha azt akarjuk, hogy a lassítás ne legyen számottevő, de a poten'ciálfal mégis kialakuljon a tengelyben, több eljárást alkalmazhatunk. Az egyik eljárás szerint a 4 és 5 elekíródák tengelyirányú távolságát növeljük. Ekkor az 5 elektróda hatása csökken a 4 elektróda terében. Más eljárá" sz~""it •* 4 elr'-^rr1 '" 1 ->^----'»- r>öv° T jük. ismét m i |iin " i ' J i mérőjét c&iM " í > v íi ->„ i azért történ i4 L r,\ t 4 13Í °' potenciál é: '._ J^i „ r t szabja meg L r '1 ! ga után vcr„ i Í *1 száló rends«. 0 or i° Például me a 1 1 aberációs c i mellett az Z i e1 kell válíozi 41 n i r, d i i "> " -1 * i-i ki b'i ii r 1, t-,3T , rid +^ , 1 hátai ózni, j.ogv a iij aiao at t 1 r L \ r -íc -n-1 i ^ZtPilk'I« Ü"1-gely potenciál még elegendő nagy legyen a katódvédelemre. Miután a 3, 4 elektródák tere egyben villamos lencsét is alkot, érthetően át kell alakítani az emissziós rendszert is. Ha pedig valamelyik csőtípus olyan módon van megszerkesztve, hogy a katód védelmére az első anód szolgál (az 1. és 4. ábrákon a 3 elektróda), akkor az ágyú emissziós rendszere automatikusan trióda típusú és az ágyú többi 'részét.1 csak úgy tervezhetjük meg, hogy az a trióda típusú emiszsziós rendszerbe illeszkedjék. Az elvi méretezési szempontok példáinak sorát ezzel befejezve még azt kell megemlítenünk, hogy a tényeleges méretezési eljárás számítások mellett kísérleti tényezőket is tartalmaz. Szerelési pontatlanságokból, vagy méreteltérésekből eredő hibák az elektródák, feszültségének megváltoztatásával megszüntethetek. A csövekhez szükséges nagyfeszültség bevezetése szokásos módon az ernyő közelében, az üvegbe épített bevezetőn át történik. A katódvédő ioncsapda, az előzőek szerint, általában két nagyfeszültséget igényei, amelyek különbsége néhány száz Volt. Bár több nagyfeszültségű bevezető is elhelyezhető a csövön, mégis gyakorlatilag célszerű egy bevezetést, alkalmazm és a kisebb feszültséget a csövön belül, pl. egy beépített ellenállás segítségével előállítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás katódsagáreső és hasonló, elektron, vagy ionnyalábot felhasználó cső üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy a cső katódja és elektródarendszerének utolsó elektródája között elrendezett valamelyik elektródáját az összes elektróda potenciáljánál magasabb potenciálra helyezzük, 2. Az 1. igénypontban .meghatározott üzemeltetési eljárás, jellemezve azzal, hogy a maximális potenciálon levő elektróda és a katódtói kiindulva, a maximális potenciálon levő elektróda után következő anód között a feszültségkülönbség legalább 200 Volt. '< Kai »J \ -.,/ ' " tgd,c > j.z 1. vagy 2. igényei i bnn i^')-,+ a '• ' n «-'^eljárás foganatosítá-i í ^ i maximális feszül t- d i -ipijertúrával ellátott Ú atfetjen fajta, de a ten-2 rajz A kiadásért felal: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 621482. Terv Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utca 21—23.
