149595. lajstromszámú szabadalom • Katódvédő ioncsapda

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.595. SZÁM 21. a1

. 32. OSZTÁLY — EE-569. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Katódvédő ioncsapda Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Feltalálók: Dallos András és Nagy Gyula mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. augusztus 4. A katódsugárcsöveknél, a főként a katódból származó negatívok ionok ernyőrongáló hatását, az emyővédő ioncsapda és az ernyőt borító eluminizálás megszünteti. Ezzel a katódsugárcsövek élettartamát, befolyásoló tényezők egyike gyakorlatilag megszűnik, ugyanis a csövek használhatóságának idejét döntő mértékben a katód tönkremenetele határozza meg. A katód tönkremenetelét .nagyimértékben pozitív ionok okozzák, melyek a katódot bambázva, azt szétroncsolják.. A pozitív ionoknak a vákuumtérben elhelyezett alkatrészek és a maradék gáz a forrása. Az ezen források által produkált pozitív ionok, egy része az elektronok gyorsítására alkalmazott potenciáltérben felgyorsul és a katódra fut. A találmány lényege abban áll, hogy a katód előtt, a katódhoz lehetőleg közel, pozitív potenciálú potenciálfal alkalmazásával megakadályozzuk a szükségképpen keletkező pozitív ionok legnagyobb részének a katódra futását. Azok a pozitív ionok, amelyek a hatód és a potenciálfa] közötti térrészben keletkeznek, ha a pályájukra vonatkozó kezdeti feltételek kedvezőek, a katódra juthatnak. Azok a pozitív ionok, amelyek a potenciálfal mögötti térrészben keletkeznek, a potenciálfal miatt nem juthatnak a katódra. A pozitív ionok egy része a gáztérben ütközési ionizáció folytán jön létre, az elektronpályák mentén. Az elektronpályák, az eltérítés miatt, a potenciálfal mögötti -gáztér úgyszólván minden pontján áthaladnak. Ez a tény és az, hogy a katód és a potenciálfal közötti térrésznél a potenciálfal mögötti térrész több nagyságrenddel nagyobb, valamint az, hogy a pályák ívhosszában (amely ívhosszakat a szóbanforgó két térrészben mérhetünk) ugyancsak nagyságrendi eltérések vannak, azt jelenti, hogy az ütközési valószínűség a második térrészben ismét nagyságrendekkel nagyobb, tehát a pozitív ionok majdnem kizárólag a potenciálfal mögött keletkeznek. A pozitív ionok más részét elektronokkal és negatív ionokkal bombázott felületek emittálják. A bombázott felületek példái az elektronágyú elektródarendszere, az ernyő és a belső vezetőréteg (fénypor). A katódsugárcsövek szerkezeti kivitelének ismeretében azonnal megállapítható, hogy a bombázott felületek közel száz százaléka a potenciálfal mögött van, tehát a pozitív ionoknak ezen része is csaknem teljes mennyiségben, a potenciálfal mögött keletkezik. A becsapódó elektronok és ionok még fékezési röntgensugárzást is okoznak. A röntgensugárzás a .gázteret gerjesztve szintén a potenciálfal mögött hozza létre a pozitív ionokat. A különböző anyagú felületek (főleg a hőmérséklet-hőmozgás hatására) elektron és ionbombázás nélkül is emittálnak pozitív ionokat. Ezek is a potenciálfal mögött keletkeznék. , A következőikben is általában katódsugárcsövekkel kapcsolatban mutatjuk be a találmány alapgondolatát és alkalmazását, de az ezekre korlátozva nincsen. A találmány alkalmazható ugyanis egyéb, az elektron-, vagy ionnyalábokat felhasználó eszközöknél, amelyeknél a forrás {katód), a hasznos nyaláb részecskéivel ellentétes töltésű részecskék bombázásának (roncsolásának) van kitéve {a potenciálfál potenciálja általános esetben tehát pozitív, vagy negatív lehet), tehát pl. képfelvevő csöveknél, beam csöveknél és katódsugárral dolgozó más csöveknél.