149588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazotálható anyagok, különösen állati szálasanyagokból készült textiliák mintás színezésére
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGO? TAT.ALMÄNYT HIVATAL 149.588. SZÁM 8. n. OSZTÁLY — BE-692. ALAPSZÁM Eljárás diazotálható anyagok, különösen állati szálasanyagokból készült textiliák mintás színezésére Bene Károly kutatóvegyész, budapesti lakos 80% és Nóvák Sándor budapesti lakos, mint Bene Károly jogutódja 20% A bejelentés napja: 1960. február 6. Állati eredetű, fehérjetartalmú szálas anyagok, mint selyem, gyapjú színezésére ismeretes olyan eljárás, melynél ezeket az anyagokat diazotálják, majd színképző összetevővel kapcsolják. Az effajta színezések javítására 142.511. sz. magyar szabadalomban azoknak fémsóval való kezelését javasoltam. Megállapítottam, hogy a diazotált anyagok fényérzékenyek és ha azokat kémiailag hatásos fény kizárása mellett diazotáljuk, majd mintásán megvilágítjuk, a különböző erősségű fénynek megfelelően a diazotált anyag egyes részei a színképző összetevővel való kezeléskor különbözőképpen színeződnek, úgyhogy igen finom árnyalatú mintákat, fényképeket lehet a diazotált felületen előállítani. Ügy találtam, hogy az erősebben megvilágított anyag világosabb színárnyalatot eredményez, mint a kevésbé erősen megvilágított anyagrészek. A találmány értelmében diazotálható anyagok különösen állati szálas anyagokból készült textiliák mintás színezését úgy végezzük, hogy a diazotálást a diazotált anyagban változást létre nem hozó fény kizárása mellett végezzük, majd az anyagot mintásán megvilágítjuk és a megvilágítás után hozzuk össze színképző összetevővel, majd előhívjuk. A találmány értelmében továbbá a diazotált anyagot a megvilágítás előtt megszárítjuk és a száraz anyagot világítjuk meg. Ennek a rendszabálynak gyártástechnológiailag van nagy jelentősége és különösen gyapjúszöveteknél igen előnyös, mert azok nedvesen könnyen elhúzódnak és így torzított mintát eredményezhetnek. A találmány szerinti eljáráshoz mintaként diapozitív fényképet használhatunk, melynek minden egyes finom részletét a diazotált anyag hűen visszatükrözi. A diazotált és mintásán megvilágított anyagnak színképző kapcsoló összetevővel való kezelése után az előhívás során célszerűen savas közegben fémsót alkalmazunk. Ismeretes, hogy textiliákat fényérzékeny színezőanyagokkal mint indigosol, rapidecht lehet mintásán színezni. Ezeket a színezékeket a textiliára fel kell vinni, melyek a megvilágítás erősségének megfelelően, katalizátor jelenlétében, különböző mértékben oxidálódnak és így különböző tónusú színeket létesítenek. Ennél az eljárásnál tehát nem a textilanyag színeződik, hanem a felvitt színezék anyaga, melyet a textíliához kell rögzíteni egyenletes elosztásban. A színező szemcsék mérete a finom árnyékolásnak határt' szab. Ezzel szemben jelen eljárással fényképészeti úton pl. diapozitív képen át történő megvilágítással igen plasztikus, a képet hűen visszaadó másolatokat készíthetünk a fényérzékeny diazotált anyag felületén, előnyösen selyem vagy gyapjú szöveten. Az eljárás egyszerű és előnye, hogy a diazotálás után az anyag megszárítható és .a mintás megvilágítást száraz állapotban végezhetjük. Az eljárással általában csak egy szín különböző árnyalatait tudjuk képezni. A színezést azonban nemcsak a diazotálható alapanyag természetes alapszínén végezhetjük, hanem sav és lúgálló festékekkel színezett anyagokon is, amivel összetett színhatásokat érhetünk el. Az alapszín tónusait a diazotálás mértékével, a kapcsolóíürdő koncentrációjával és a fürdők hőfokával változtathatjuk. A találmány szerinti eljárást nemcsak természetes állati szálas anyagokon, hanem diazotálható műanyagokon is alkalmazhatjuk. Ugyanígy alkalmazhatjuk diazotálható anyagit fóliákon is. Példa: 300 g kénsavat, 150 g nátriumnitritet és 60 liter vizet tartalmazó diazotáló fürdőben 1 kg