149575. lajstromszámú szabadalom • Hangolható mikrohullámú parametrikus erősítő-keverő berendezés

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.575. SZÁM 21. a4 . 14—17. OSZTÁLY — TA—599. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Hangolható mikrohullámú parametrikus erősítő-keverő berendezés Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Szénási Sándor, oki. villamosmérnök, budapesti lakos A. bejelentés napja: 1961. január 4. A találmány berendezés kisteljesítményű mik­mikrohullámú jelnek más frekvenciájú mikrohul­lámú jellé való átalakítására az átalakított mik­rohullámú jel egyidejű erősítése mellett. A frekvenciaátalakítást — továbbiakban keverést — és az erősítést egy parametrikus félvezető dióda végzi. A parametrikus erősítő-keverő erősítése ~ 25 dB, sávszélessége cv> 0.5 MHz, működési frek­frekvenciatartománya 3400—3800 MHz. Az eddig ismert kísérleti megoldást az 1. ábra mutatja vázlatosan. Működése a 2. ábrán felraj­zolt elektromos helyettesítő kapcsolás alapján kö­vethető. A keverni és erősíteni kívánt jelet az I. rezgőkörbe csatolják, amelynek rezonanciafrek­venciáját a becsatolt jel frekvenciájára kell han­golni. A II. rezgőkör a kikevert jel frek­venciájára van hangolva és ebből a kör­ből veszik ki a kikevert és felerősített je­let. A két rezgőkör között CfS csatoló-kapacitás értéke íp frekvenciával időben változik. Ezt a ka­pacitást egy úgynevezett parametrikus dióda adja, melynek kapacitása a ráadott feszültségtől függő­en változik, ezért ezt a diódát a kapacitás változá­sának létrehozására íp frekvenciájú jellel vezérel­ni, illetve az irodalomban szokásos megnevezés­sel pumpálni kell. A pumpafrekyencia általában nagyobb a keverni és erősíteni kívánt jel frek­venciájánál. Erre a frekvenciára a III. rezgőkör van hangolva és ide csatlakozik a pumposzcillá­tor. A keverés úgy jön. létre, hogy a parametri­kus dióda kapacitásának változásával a pump­frekvencia és a bejövő jelfrekvencia különbsége­ként a II. rezgőkörön megjelenik a kikevert jel. Az erősítést pedig az okozza, hogy ha az I. és II. rezgőkörök elegendő nagy jósági tényezővel ren­delkeznek, akkor a változó Kapacitást Képező fél­vezető dióda a ráadott pumpteljesítmény egy ré­szét a II. rezgőkörnek, illetve a kikevert jelnek adja át. Ennek az energiaátadásnak a mértéke és ezzel az erősítés a pumpfrekvencia teljesítményé­vel szabályozható és egy bizonyos optimális érték­re beállítható. Az 1. ábrán látható megoldás végeredményben a 2. ábrán látható elektromos helyettesítő kap­csolás realizálása. Az L, II. és III. rezgőkört itt egyetlen derékszögű négyszögkeresztmetszetű cső­tápvonalból kialakított üreg képezi, amelynek belső mérete úgy van meghatározva, hogy az kü­lönböző frekvenciákon három féle hullámformá­ban tud rezegni. Az üreg közepén, annak szim­metria síkjában van elhelyezve a Ccs kapacitást létrehozó 5 jelű parametrikus félvezető dióda. A bejövő, kikevert és pumpfrekvenciák mindegyi­kénél az üreg egy-egy hullámformában képes re­zegni. A bejövő, illetve erősítendő jelet az 1. bot­antennán keresztül csatolják be, melyre nézve az üreg rezonál, ezért a helyettesítő kapcsolásban szereplő I. rezgőkör így kialakul. A kikevert, fel­erősített jelet a 2. botantennán keresztül csatol­ják ki az üregből. Az üreg ezen a frekvencián is ad rezonanciát és ez a rezonáns kör adja a he­lyettesítő kapcsolásban levő II. rezgőkört. A pump jel a 3. becsatoló-hurkon át jut az üregbe. Ezen a frekvencián az üreg harmadik hullámfor­mája ad rezonanciát, így a helyettesítő kapcsolás III. rezgőköre is létrejön. Az egyes rezgőkörök között a parametrikus félvezető dióda kapacitása létesíti a csatolást. Ennél a megoldásnál az alkalmazott frekven­ciák megválasztása nem lehet önkényes. A bejövő, kikevert és a pump jel frekvenciájához meghatá­rozott belső méretű üreg tartozik. Ha azt akar-

Next

/
Thumbnails
Contents