149573. lajstromszámú szabadalom • Színes televíziós képcső
2 149.573 maga az egyik. fényporcsíkrendszer tölti be egy átlátszó vezetőréteggel együtt. A képcső működése egyes, megfelelően megválasztott anyagok elektrombombázás hatására létrehozott villamos vezetőképesség növekedésén alapszik. Ez az alapelv különbözik az eddig leírt összes elektromos szinkronizáló jelet adó rendszertől. Az eddigi szabadalmakban ugyanis a szinkronizáló jeleket három különböző alapelven működő elektróda rendszerrel szokták létrehozni. Ezek: 1. A színcsíkok között <4h n t_/i > 1 í vezetésű vezető csíkok ah il /olg h US pW 2. A színcsíkok közo t ag 1 1 t ^'ul szekunderemissziós al pt^.n T iko 1 i 1/ 3. Az egyik színkompeiti -> 1t íek el i 1 tetett, megfelelő -szűr 1 v^l o1 r i L szer. Az elektronbombáz i H i i i ^ c képesség-változáson sl uh ) <-• lényeges előnnyel jár en j f rekkel szemben: 1. A közvetlen kivezetésű, valamint a szekunder-emissziós jelzőcsíkokat tartalmazó képcsőnél a színcsíkok között hézagok vannak, amelyek a jelzőcsíkok elhelyezésére szolgáinak. Ez a kép minőségét, a felbontást rontja. Ezekre a hézagokra a találmány tárgyát képező képcsőnél nincs szükség. 2. Technológiai szempontból előny, hogy a közvetlen kivezetésű, valamint a szekunder-emissziós jelzőcsíkok elkészítésével és pontos illesztésével járó igen nehéz technológiai feladatok kiküszöbölhetők. A fotocellás rendszerrel szemben az előny a lényegesen egyszerűbb kapcsolásban mutatkozik. A találmány tárgyát képező képcső ezek szerint egy elektronágyút tartalmaz, az ernyőn a szokásos módon vörös, kék. zöld színben világító elemek színcsíkok alakjában vannak egymás mellett hézagmentesen elhelyezve. A világító réteget az elektronágyú felé eső oldalon összefüggő alumínium réteg fedi. A fényporréteg és a képtányér üvege között összefüggő folytonos átlátszó vezető bevonat van elhelyezve. Ilyen átlátszó vezető réteg előállítható az ismert módon pl. SnCh-nek a képtányérüvegre való felvitelével. A találmány értelmében a különböző színben világító fényporok úgy vannak megválasztva, hogy közülük az egyik vezetőképessége erősen megnövekszik nagyenergiájú elektronbombázás hatására, a másik kettőé nem, vagy csak igen kismértékben. A cső működése a következő: Válasszuk például a vörös színben világító fényport olyannak, amelynek vezetőképessége lényegesen megnő elektronbombázás hatására. Ha az elektronsugár nem éri az ernyőt, akkor az alumíniumréteg és az átlátszó vezetőréteg között elhelyezett fényporcsíkok szigetelőként viselkednek. Az alumíniumréteg és az átlátszó vezetőréteg közé feszültséget kapcsolva, csak kis, állandó értékű egyenáram folyik, melynek nagyságát a fényporcsíkok szigetelési ellenállása határozza meg. Ha a raszterábrát leíró eltérített elektronsugár az egyes fényporcsíkokat éri, akkor az elektronbombázás hatására a vörös színben világító fénypor vezetőképessége ugrásszerűen megnő, az alumíniumréteg és az átlátszó vezetőréteg között kis átmeneti ellenállást, közelítőleg rövidzárlatot hoz létre, a két réteg között áramimpulzus -keletkezik, mely felhasználható a színes képcső működtetésénél szinkronizáló jelként. így a vörös fényporcsíkok villamos jeleket szolgáltató jelzőrendszert képeznek. Természetesen nemcsak a vörös színcsíkokkal valósítható meg a találmány, hanem megfelelően megválasztott anvagok esetén bármelyik tetszőleges s i icsik lehhasznalhito eri a célra. A képcső i K i,v aio^ithito pl ug^ rno\, ki-'t. színcsík oxid titi.sr R'K^y ülotolfc'j >^f i J fényporokat tartalii' 4 7 a '"i ti mad 11 -jeJzo s~ nc^ik pedig szulfid vagy sz ho- /Jemd "J1JU-U íompoiokat tartalmaz. A t ü t i < i -> í-> av^ks iható LTI is, hogy a jelekéi -u1 i JH i J JÍ i hoz e» i világíió, elektronroirb 'a b 'isin jo1 \ H C1 > anyagól 1- '-verünk, d'cti a ^ m >r' 'ci OJ 1 'em alkalma zásávrl a <v nk /al> ifi 1 mm ^ge javítani lehet. A '' i ítV -, •-] r el f-k 'óni í-, leieket :-z<>]g'.Mr ', imaele^ Cd^ V, ZnS-Cd^-\g, ZnK Z11S--A2 7 -,-Z ^ -Cd^-C' ^ \g Kpu^n fényerők -,'-:ye . m, is1 f Z ^-ZnSe megfelelő üy-ze^íe it "1 n -> i\ t \<Hf bai^m a kék vag'' zMd b [i\i r 1 ia í 1 a elekii onbombázás hálására i/ \> < 1 - , ,r s rü.ilhtüatók. Megfelelően e' d r + C ^ ag CdSe '-a^táfyok nem világitt " 1 \ ar ü Vfj \e j *ok-D p s-égük nagymértékbe * J ÍV i e 1 nt onbombazás hatására. Az < -, v mk< m < n~l ' íh en CdS vagy CdSe v' ok >•> al > 1 PV T i képcső megvalósítható. Lényeges, hogy a nem jelző színcsíkok jól szigeteljenek, vagy legalábbis az elektronbombázás hatására lényegesen kisebb jeleket szolgáltassanak, mint a jelző színcsíkok és így a szinkronizáló jelek megfelelő kapcsolással jól leválaszthatók legyenek. A jelzőcsíkok által szolgáltatott jelek kiemelésének egyik módja az, hogy a jeleket szolgáltató fénypor az alumíniumréteg és az átlátszó vezetőréteg közötti távolság áthidalására nagyméretű (8—1 5A) szemcséket is tartalmaz. Emellett természetesen kisebb szemcséket is tartalmaz, melyek a nagy szemcsék közötti hézagokat kitöltik. Ugyanakkor azok a színcsíkok, amelyektől szinkronizáló jelet nem. kívánunk, igen kis méretű (1— 2?) fényporszemcsékből állanak. A gyakorlatban előforduló 25 kV feszültségnél az elektronok behatolási mélysége 2—3,u nagyságrendű, így azok már a legfelső fényporrétegben teljesen elnyelődnek. Ilyen módon a nagy fényporszemcsék megfelelő nagyságú villamos jeleket szolgáltatnak, ugyanakkor a kisebb szemcséket tartalmazó, több rétegből felépített szigetelő fényporcsíkok villamos jeleit a kisméretű rnikrokristályok közötti átmeneti ellenállás nagymértékben lecsökkenti. A fényporréteget burkoló alumínium réteg biztosítja, hogy a különböző színcsíkok fény emisszió ja veszteség nélkül lépjen ki a képernyőből. A színes képcső elkészíthető nem aluminizált kivitelben is. Ebben az esetben a fényporréteg katód felőli oldalának potenciáliát az elektronsugár a szekunderemisszió következtében az anód-
