149556. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros emisszióstabilizátor főleg ionizációs vákuummérőkhöz

2 149.556 körén keresztül vezetjük a 4 ionizációs vákuum­mérőcső 5 fűtőszálára. A 3 tranzisztor bázis­áramát részben a 11 ellenállással, részben pedig a 14 tranzisztorral állítjuk- be. A 14 tranzisztor bázisáramát a 15 ellenálláson keresztül a 9 tran­zisztor kollektorán fellépő feszültség biztosítja. A 9 tranzisztor bázisáramát a 10 ellenálláson ke­resztül a 8 referencia feszültségforrás szolgáltatja. A 3 tranzisztor bázisa a 12 ellenálláson keresztül földhöz csatlakozik és ezen keresztül záródik a vákuummérőcső elektron áramköre. A 12 ellen­álláson átfolyó elektronáram egyúttal létrehozza a vákuummérőcső ionkollektora részére szükséges feszültséget is. A kapcsolás működése a következő: ha az le emissziós áram megnövekszik, akkor a 12 ellen­álláson előálló feszültségesés megnő. A feszültség megnövekedése miatt az egész áramkör földhöz viszonyított potenciálja a földhöz képest pozití­vabb lesz,. Miután a 8 referencia-feszültségforrás feszültsége úgy van beállítva, hogy valamivel ki­sebb értékű legyen a 12 ellenálláson bekövetkező feszültségesésnél, az előbbi változás hatására a 9 tranzisztor bázisa és a referenciafeszültség közötti feszültségkülönbség növekszik. Ennek hatására a 9 tranzisztor bázisárama — és ezzel együtt kol­lektorárama is — nagyobb lesz. Ez nagyobb fe-­szültségesést hoz létre a kollektorkörben elhelye­zett 13 ellenállásán. Ennek eredményeként a 14 tranzisztor bázisárama — és ezzel együtt kollektor­árama is — csökken. Mivel a 3 tranzisztor bázis­áramát a 14 tranzisztor kollektorárama szolgál­tatja, a változás hatására e tranzisztor is kisebb áramot enged át, ennek következtében a vákuum­mérőcső fűtőárama csökken, ez viszont az emisz­sziós áram csökkenését vonja maga után. Lát­ható, hogy a szabályozó rendszer az emissziós áram megváltozásakor az emissziós áramot ellen­tétes irányban igyekszik változtatni és ezáltal stabilizál. Az ismertetett kapcsolás pnp és npn tranzisz­torok egyidejű felhasználásával egyszerűsíthető. Egy megoldási lehetőséget mutat a 3. ábra. Az 1 transzformátor 2 szekunderkörébe kap­csolódik a 3 pnp tranzisztor, melynek" fűtőkörén keresztül vezetjük az 1/ fűtőáramot a 4 vákuum­mérőcső -5 fűtőszálára. A 3 tranzisztor bázis­áramát részben a 11 ellenállással, részben a 14 npn tranzisztorral állítjuk be. A 14 tranzisztor bázisáramát a 8 referencia feszültség és a 12 ellenálláson az elektronáram miatt létrejövő feszültség állítja be. A 4 vákuummérőcső elekt­ronáramköre a 12 ellenálláson át záródik. Nyu­galmi helyzetben a 3 referencia feszültség na­gyobb, mint a 8 ellenálláson létrejövő feszültség­esés. A kapcsolás működése; a következő: ha az ioni­zációs vákuummérő-elektron árama megnő, akkor megnövekszik a feszültség a 12 ellenálláson. Ez­által a 14 tranzisztor emittere és bázisa közötti feszültség csökken, csökken a bázisáram és így csökken a 14 tranzisztor kollektorárama. A 14 tranzisztor kollektoráramának csökkenése a 3 tran­zisztor bázisáramának csökkenését eredményezi, emiatt végül is csökken a 3 tranzisztoron át­folyó fűtőáram és így csökken az emissziós áram. Látható, hogy a szabályozó rendszer az emissziós áram megváltozásakor az emissziós áramot ellen­kező irányba változtatja meg, azaz stabilizál. Szabadalmi igénypontok: 1. Tranzisztoros emisszióstabilizátor kapcsolás főleg ionizációs vákuummérőkhöz, azzal jelle­mezve, hogy a szabályozandó cső fűtőáramkörébe szabályozás céljára tranzisztor van iktatva és e tranzisztoron átfolyó áramot az emissziós áram függvényében szabályozó szerve, például aktív vagy passzív négypólusa van. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tranzisztor egyen­irányító kapcsolásba van kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozó négypólus erősíthető. 4. A 3. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítő elektron­csöves erősítő. 5. A 3. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítő tranzisz­toros erősítő. 6. A 3. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítő mágneses erősítő. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vezérlő feszültség előállítására a szabályozandó cső (4) áramkörébe (Is ) ellenállás (12) van iktatva. 8. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozó négypólus (7) közvetlenü kapcsoló­dik a szabáyozandó csőhöz (4). 3 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 621405. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents