149544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-karboxi-aminodikarbonsavfélészter savanhidridjei előállítására aminodikarbonsavakból közvetlen módszerrel

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •íir ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.544. SZÁM 12. p. 1—5. 12. q. 1—13. OSZTÁLY — JA—402. ALAPSZÁM Eljárás N-karboxi-aminodikarbonsavfélészter savanhidridjei előállítására aminodikarbonsavakból közvetlen módszerrel Jakus Károly vegyészmérnök (30%), Dőry István vegyészmérnök (40%), dr. Kovács Kálmán egyetemi docens (20%), Borza Dezső vegyésztechnikus (5%) Jakusné Borsi Judit vegyész technikus (5%), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. december 22. Az N-karboxi-aminosavanhidridek amkiodikarbon­savakból kiinduló előállítása az eddig ismert el­járások szerint két lépésben történt: a) az amino­dikarbonsav részleges észterezése; b) az elkülö­nített aminodikarbonsav-félészter reagálta tása foszgennel. Az aminodikarbonsavak részleges ész­terezéeére számos eljárás ismeretes, melyek közül a gyakorlatban leginkább Boissonaas módszere vált be (R. A. Boissonnas, St. Guttmann, P. A. Jaquenoud, J. P. Waller: Helv. Chim. Acta 38, 1491, [1955]), aki alacsony szénatomszámú alifás alkoholokkal tionilklorid jelenlétében észterezte az aminokarbonsavakat és a reakcióelegyből éter hozzáadásával csapta ki az aminodikarbonsav­félészter klórhidrátját. Az így nyert termékek megfelelő oldószerben — többnyire dioxánban — 6zuszpendálva foszgéngáz bevezetésével alakítha­tók a kívánt N-karboxi-aminosavanhidridekké (D. Colemann: J. Chem. Soc. 1951. 2294). A fent vázolt eljárások hátránya, hogy az éter­rel kicsapott aminodikarbonsav-félészterek kíór­hidrátjai a hidrolízis és átésztereződés veszélye miatt kristályosítással nehezen tisztíthatók, szeny­nyezéseik (pl. kolloid kén) viszont hátrányosan befolyásolják a foszgennel lejátszódó reakciót. Ilyen termékek tiszta állapotban való előállítása csak kis mennyiségekben lehetséges s ezért a vá­zolt eljárások üzemi megvalósításra számot nem tarthatnak. Az aminodikarbonsav-félészterek izo­lálhatok ugyan jól kristályosítható formában, sza-COOH CH — NH2 + R — OH (CH2 ) n + SOCl 2 COOH R = — CH3 , —C 2 H 5 és n = COOH bad állapotban is, tehát nem szervetlen savakhoz kötötten, ilyen állapotban azonban a foszgennel lejátszódó reakciójuk túlságosan exoterm és a hőérzékeny végtermék jelentékeny károsodásával jár. Eljárást dolgoztunk ki N-karboxi-aminodikar­bonsavfélészter-anhidridek aminodikarbonsavak­ból kiinduló közvetlen előállítására az amino­dikarbonsavfélészter-klórhidrát elkülönítésének és tisztításának mellőzésével. Az eljárás azon a meg­figyelésen alapszik, hogy az aminodikarbonsavak részleges észterezése után mellőzhető a keletkezett félészter-klórhidrát kicsapása a reakcióelegyből, és a jelenlevő anyagok felhasználásával olyan szuszpenzió készíthető, mely dioxán hozzáadása után közvetlenül vethető alá foszgén hatásának. Ezt azáltal érjük el, hogy alacsony szénatom­számú alifás alkohollal tionilklorid katalizátor jelenlétében részlegesen észterezzük az aminodi­karbonsavakat, majd a reakcióelegyhez ecetsav­anhidridet adva az oldószerül is szolgáló alkohol feleslegét — kihasználva a képződött sósav kata­lizáló hatását — az ecetsav megfelelő észterévé alakítjuk át. Az alkoholfelesleg észterezése köz­ben az előállított aminodikarbonsav-félészter klór­hidrátja lassú kristályosodással igen tiszta álla­potban válik ki s így nemcsak további tisztításra nem szorul, hanem magában az előállított szusz­penzióban közvetlenül reagáltatható foszgennel. O / r . CH —NH2 -HC1 +S0 2 (CH2 )„ COOR 1, 2; + HC1 + COCl2 >c = o ! / CH — NH J (CH,)„ + 2HCI l COOR

Next

/
Thumbnails
Contents