149526. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus vérsejtszámláló és átlagos vérsejtátmérőt megállapító berendezés optikai letapogató rendszerrel

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «mr -ÍJ. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.526. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — Cl—320. ALAPSZÁM Elektronikus vérsejtszámláló és átlagos vérsejtátmérőt megállapító berendezés optikai letapogató rendszerrel Schmidt Ottó oki. elektromérnök, Csige Tibor oki. elektromérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. január 15. Vérsejtszámlálás világszerte elsősorban szemmel történik. Vannak olyan berendezések is, ahol a szemmel történő számlálást és annak hibáit igye­keznek kikapcsolni. PL: kellő hígításban a vér­sejteket kapilláris csövön nyomják át. Az egyen­ként áthaladó sejteket fotocella segítségével meg­számlálják. Más készülékek televíziós képbontás rendszerével á mikroszkópból nyert vérképet fel­bontják, a felbontott képadatokat elektronikus számoló berendezéssel kiértékelik és valószínűség számítás alapján a vérsejtek számát meghatároz­zák. A kapilláris rendszer hátránya az üzembizony­talaniság és a lassúság. Ugyanis a kapilláris cső belső falán igen. könnyen lerakódás képződik. A lassúság oka: az előkészítés lassúsága, az átnyo­mási folyamatnál az optimális nyomás tartása, hogy a vérsejtek elkülönülve, számlálhatóan ha­ladjanak át a kapilláris csövön. A televíziós kép­felbontásos eljárás vérsejtszámlálásra a célnak megfelel. Azonban igen költséges. Sokba kerül az elektronikus letapogató rendszer. Kezdve a kép­bontócsőtől: Ortikon, Superikonoszkóp és a hozzá­tartozó fűrészgenerátorok, erősítők és nagyfeszült­ségű stabilizált tápegységek. Ezen túlmenően a letapogatási rendszer olyan, hogy a letapogatott képelemeket komplikált számoló berendezésekkel osztályozzák és további számológépekkel értéke­lik ki. A teljes berendezés nemcsak költséges, de igen nagy helyet foglal el. A találmány szerinti megoldás optikai letapo­gatási rendszer alkalmazását teszi lehetővé, amely lényegesen olcsóbb és a találmány szerinti meg­oldásban semmivel sem rosszabb, mint az elekt­ronikus letapogatás és másodpercek alatt elvégez­hető. A találmány a letapogatás révén keletkező im­pulzusok kiértékelése és megszámlálása egyszerű és olcsó berendezéssel történik. Emellett nemcsak a vérsejtszámlálást látja el, hanem vérsejt nagy­ság átlagértékét is megadja. A találmány szerinti vérsejtszámláló és az át­lagos vérsejtátmérőt megállapító berendezésnek három jellegzetes főrésze van: az I. optikai letapogató feje, a II. limiter fokozata, és a IIT. amplitúdó diszkriminátor fokozata. A rajz 4. ábrája a találmányt képező beren­dezés elvi felépítését mutatja. Az 1. egység optikai elven működő fotocellá­kat és előerősítő fokozatokat is tartalmazó érzé­kelő fej, amely a mikroszkóp által előállított ké­pet egy tejüvegre vetíti, erről letapogatja, elekt­romos impulzusokká alakítja át és a számláló egységnek törlő impulzust szolgáitat. A találmány szerinti egyik megoldás letapo­gatás céljára két szalagos megoldást alkalmaz. A két, végtelenített és fényt át nem eresztő szalag haladásában egymást keresztezi. (Lásd 1. ábrát.) A szalagok haladási irányára merőlegesen a le­tapogatandó vérsejtkép szélességében a szalago­kon fényáteresztő csíkok vannak. A csíkok szélessége megegyezik az előállítani kívánt képsorok szélességével. Amíg az egyik szalagon levő fényáteresztő csík egyszer halad át a vérsejtkép felett, addig a másik szalagon levő fényáteresztő csíkok annyiszor futnak át a képen, mint amekkora a letapogatott sorszám. A fény­áteresztő csíkok kereszteződésénél kis négyszögek keletkeznek, amelyek soronként letapogatják a vérsejtkép felületét. A találmány szerinti másik megoldásban az optikai letapogató szerv egy végtelenített film­szalag, amelynek fekete alapján fényáteresztő, a

Next

/
Thumbnails
Contents