149525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás redukáló gázas hegesztésre, különösképpen abszorpciós hűtőgépekben
Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.525. SZÁM 49. h. 34—37 OSZTÁLY — CE—373. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás redukáló gázas hegesztésre, különösképpen abszorpciós hűtőgépekben Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Csernoch Alajos villamosmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. február 13. Hegesztésnél, ha a hegesztett felületek oxidációtól (revétől) való megóvása szükséges, általában védőgázas hegesztést alkalmaznak. A védőgáz alkalmazása különösen indokolt, pl. vegyi, vákuumtechnikai és a gyógyszeripari berendezések előállításakor, mivel az ilyen berendezések cxidmentes hegesztése elsőrendű követelmény. Védőgázként általában argont, nitrogént, vagy városi gázt alkalmaznak. Védőgázas hegesztéssel nem lehet teljes oxidmentes hegesztést elérni. Példaképpen említjük az abszorpciós és kompresszoros hűtőgépek agregátjait, ahol bonyolult kiképzésű acélcsövek összehegesztése során elsőrendű követelmény az oxid (reve) mentes hegesztés biztosítása. Az abszorpciós hűtőgépekben, ahol mozgó alkatrész hiányában a termoszifónos áramlás biztosítja a hűtőközeg, például ammónia vizes oldatának áramlását, az aggregáton belül keletkezett vasoxid (reve) az ammónia vizes oldatával együtt ármolva a kapilláris csövekben lerakódik, üzemzavart okoz, esetleg teljes elzáródás következik be. Ezért a védőgázas hegesztés után a csövekben visszamaradt vasoxidot (revét) vegyi kezeléssel távolítják el. A vegyi kezelés lényegében a revének savas pácoldattal történő feloldásával kezdődik, majd a savat közömbösítő, ammóniát tartalmazó oldat bevitele után tisztavizes öblítéssel ér véget. Ez az eljárási mód, bár nagyobb fokú üzembiztonságot ad, nagyon költséges és hosszadalmas eljárás. A találmány szerinti redukáló-gázas hegesztés lényegesen leegyszerűsíti a hegesztési t-,1-j árast, és azonkívül nagy költségmegtakarítás érhető el vele. Az eljárás azon az ismert vegyi hatáson alapszik, hogy az ammónia magasabb hőmérsékleten könnyen bomlik, s az ilyenkor lehasadó hidrogén erélyes redukáló hatást fejt ki. Az említett példa esetében a keletkező vasoxidot színvassá redukálja, közben víz és nitrogén keletkezik. Például: 3 FeO + 2NH3 = 3 Fe -f 3H20 + 2N vagy természetes rozsda esetén FeO • OH + NH3 = Fe + 2H20 + N Olyan gépeknél — mint például az abszorpciós hűtőgépek vagy vákuum berendezések —, ahol a belső tér tisztántartása a fontos, a redukáló gázt, ammóniát a belső térben áramoltatjuk úgy, hogy a csőrendszernek — a hegesztési pontot kivéve — egy be- és egy kiáramlási hehye van. Az ammónia be-, illetve kiáramlási helyét úgy kell megválasztani, hogy az ammónia áramlása a hegesztési pont környezetében legyen a legnagyobb. Hegesztés után az ammónia áramlása mindaddig fent tartható, míg a hegesztési varrat hőmérséklete annyira le nem csökken, hogy oxigént már nem tud felvermi. Az eljárás alkalmas arra, hogy a hegesztési varratok, illetve a felmelegített csövek reve-és rozsdamentessé váljanak. A redukáló gázas hegesztési eljárással elérhető, hogy a hegesztési varratok, illetve a felmelegített csövek fénytelen ezüstfehér színűvé válnak, melynél a reve-képződés mikroszkopikus vizsgálattal is alig mutatható ki. Redukáló gázas hegesztésnél a hegesztési varratok sem tartalmaznak reve- vagy rozsda-zárványokat, mivel azt az ammónia a hegesztési varratba való beépülés előtt redukálja, és így a hegesztés tömörsége, vákuumzáró képessége igen jó lesz. A redukcióhoz szükséges magas hőmérsékletet hegesztő láng szabályozza, míg a szükséges ammó-
