149499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akril monomérek polimerizálására

4 149.499 1 óra alatt, lassan, keverés közben, 10 g terc. butilakrilát 30 ml toluollal készített oldatát adjuk hozzá. A hozzáadás befejezte után az elegy,v|JE még 2 óra hosszat tovább keverjük, majd az egész polimerizációs terméket, amely áttetsző, zselatin­szerű masszát képez, forrásban levő acetonhoz öntjük, amely néhány ml sósavat is tartalmaz. ,Szűrés és szárítás után 8 g fehér por alakú poli­mert kapunk, amely, amint ez röntgenvizsgálat­tal kimutatható, kb 60%-<ban kristályos szerke­zetű. Az orientált rostokon felvett színkép 6,5 A hosszúságú azonossági periódust mutat a polimer­lánc hosszában, a makromolekula izotaktikus szer­kezetének- megfelelően. A kloroformban 30 C° hőmérsékleten meghatározott határ-viszkozitás értéke 6,1. 2. példa: Az 1. példában leírt módon járunk el, a hő­mérsékletet azonban 20 C°-om tartjuk és 20 ml toluolban szuszpendált 0,04 g LiAl[N(C2 H 5 )2]3H­. ból indulunk ki; ily módon 12 g terc. butilakri­látból 9,6 g polimert kapunk. A polimer a por­eljárással végzett röntgenvizsgálat alapján kristá­lyos szerkezetűnek bizonyul. Az egész polimer kb. 86%H a oldhatatlan forró acetonban; röntgenvizsgálattal kb. 70%-os kris­tályosságot mutat. A forró acetonban oldhatatlan polimer polarizációs mikroszkóppal meghatározott olvadáspontja kb. 160 C°. 3. példa: A 2. példában leírt .módon járunk el, polimeri­zációs katalizátorként azonban 0,05 g A1[N(CH3)2 ]3-ot alkalmazunk; ily módon 4 g 'mennyiségben kapunk egy forró acetonban részben oldódó poli­mert. 4. példa: 10 g terc. butilakrilátot —10 C° hőmérsékle­ten,0,05 g N-karfoazil-Iitium (LiNC^Hs) jelenlété­ben, 40 ml toluolban szuszpendálva polimerizá­lunk. A polirnerizáció igen gyorsan és gyakorlati­lag mennyiségileg megy végbe. A kapott polimer 10%-nál kevesebb forró acetonban. extrahálható részt tartalmaz. 5. példa: Az 1. példában leírt módon járunk el, mono­merként azonban terc. butilakrilát helyett izo­propilakrilátot alkalmazunk; ily módon 9 g szilárd fehér polimert kapunk, amely röntgenvizsgálattal nagymértékben kristályos szerkezetűnek mutat­kozik. A nyújtott rostok röntgensugár-elhajlási színképe azt mutatja, hogy a kristályos termék izotaktikus szerkezetű makromolekulákból áll, 6,5 A nagyságú azonossági periódussal a lánc­tengely hosszában, ternér szimmetriájú csavaru­lattal. A kloroformmal 30 C° hőmérsékleten megha­tározott határviszkozitás értéke 1,4. 6. példa: Az 5. példában leírt módon járunk el, polimeri­zációs katalizátorként azonban 0;02 g fcarbazil­litiumot (LÍNC12H8) alkalmazunk az izopropil­akrilát polimerizálására. Ily módon 10 g mono­merből, 6 óra alatt —45 C° hőmérsékletein lefoly­tatott polirnerizáció útján 8 g fehér, pelyhes poli­mert kapunk. E polimer egy mintáját nitrogén-légkörben 2 óra hosszat 135 C° hőmérsékleten tartjuk, majd lehűtjük; az anyag röntgenvizsgálattal nagymér­tékben kristályosnak mutatkozik és az előző példa szerinti eljárással kapott termékéhez hasonló szer­kezetet mutat. A kloroformban 30 C° hőmérsékleten meghatá­rozott határviszkozitás értéke 7,2. 7. példa: Az 1. példában leírt módon és az ott ismertetett készülékkel dolgozva, katalizátorként azonban-20 ml toluolban oldott. 0,1 g karbazil-litiumot (LÍNC12H8) alkalmazva, 20 ml vízmentes toluol­ban oldott 20 g metilmetakrilátot polimerizálunk. A szokásos" eljárásmóddal 4 óra múlva egy pely­hes, szilárd polimer-terméket különítünk el, me­tanollal történő kicsapás útján. Metanollal több­ször mosva, majd. szárítva 18,5 g polimert kapunk. E termék egy mintáját megolvasztjuk, majd igen lassan lehűtjük; az így kezelt anyag infra­vörös színképe oly szerkezetű, amely eltér mind a megolvasztott polimer, mind pedig a szokásos módon, gyökös iniciátorokkal kapott polimer infra­vörös színképétől. Közelebbről meghatározva: az e példa szerinti módon kapott polimer infravörös színképében tisztán megállapíthaták azok az ab­szorbeió-sávok, amelyeket 955 és 755 om~'-nél R. C. Miller és munkatársai (Chemistry and In­dustry 1958, 1323) már megállapítottak és a mak­romolekulák szabályos szerkezetének jeleként ér­telmeztek, míg 1063, 965, 913, 825 ás 747 cm-­nél sávok nem mutatkoznak. 8. példa: Az 5. példában leírt módon járunk el, katali­zátorként azonban 0,05 g Li"Al[N(Cf,H5)2 ]H • O­-(C2 H5) 2 -ot alkalmazunk; ily módon 20 g metil­metakrilátból 10 g polimert kapunk, igen tömör, áttetsző rögök alakjában. 9. példa: A metilmetakrilát polimerizációját ebben az esetben szobahőmérsékleten folytatjuk le, 0,15 g Al[N(CoHs)2]3 katalizátor alkalmazásával. 20 g monomerből ily módon 17 g polimert kapunk. 10. példa: A 8. példában leírt katalizátor alkalmazásával 20 g monomerből 17 g szilárd, por alakú poli­akrilinitrilt kapunk, amelynek dimetilformiamid­ban, 30 C° hőmérsékleten meghatározott határ­viszkozitása kb. 0,3.

Next

/
Thumbnails
Contents