149498. lajstromszámú szabadalom • Csatornakijelölő berendezés sokcsatornás impulzusamplitudó analizátorokhoz
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAK NÉP KÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL 149.498. SZÁM 83. d. OSZTÁLY - MA—1007. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Csatornakijelölő berendezés sokcsatornás impulzusamplitudó analizátorokhoz Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Iványi Gyula okL villamosmérnök és Lukács József oki. villamosmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. január 13. Impulzusamplitudó analizátorok működése •amplitúdó-analízis köziben a következő fő folyamatokból tevődik össze: a) Előkészítő műveletek. b) Amplitúdó szerinti csatornakijelölés. c) A kiválasztott csatornában levő számegységgel történő növelése. d) Befejező műveletek. Az a) pontbeli műveletek során az amplitúdó analizátor az analízisre kerülő impulzuson különböző lineáris és nomlineáris formálást hajt végre és néhány logikai műveletet is végez. Bizonyos esetben az impulzust nem engedi analízis alá, vagy ha az a kívánalmaknak megfelel, akkor megkezdődik a b) pontbeli műveleteket végző áramkörök előkészítése. Ugyanekkor lezáródik az analizátor bemenete, abból a célból, hogy az analízis háborítatlanul mehessen végbe. A b) pontbeli műveletek során történik annak megállapítása, hogy az analízis alatt álló impulzus az analizátor csatornái közül melyikbe soroltassák be. Ezt, az úgynevezett esatornaki jelölést amplitudó-idő- transzformáció segítségével hajtjuk végre. Ez annyit jelent, hogy egy referenciának választott időpont után, az analízis alatt álló impulzus amplitúdójával arányos idő elteltével egy újabb időpontot jelölünk ki. Ha a fent említett két időpont között egy periodikus jelsorozat jeleit megszámláljuk, akkor az eredményül kapott szám arányos lesz az impulzus amplitúdójával. Ez esetben egy folyamatos amplitúdó-spektrumot diszkrét értékek sorozatából álló amplitúdó-spektrummá alakítottunk át, amely a diszkrét értékek finomításával az eredeti spektrumot tetszőlegesen megközelítheti. A periodikus jelsorozat jeleit olyan berendezéssel számoljuk meg, amely a kapott számnak (megfelelően, választja ki az analizátor memóriájának egy bizonyos rekeszét, azt, amelyikbe az eddig analízis alá került hasonló amplitúdójú impulzusok száma jegyeztetett fel. A c) pontbeli műveletek során a fentiek szerint kiválasztott csatornában tárolt számot eggyel növeljük. A d) pontbeli műveleteik fejezik be az impulzus-analízis folyamatát. Ugyanekkor történik a bemenet blokkolásának megszüntetése, amely után az analizátor készen áll a következő impulzus analizálására. Az eddigi impulzusamplitudó analizátorok legnagyobb része a csatornakijelölést a b) pontban leírtak szerint végzik el. Ez a művelet sok időt vesz igénybe és ennek következtében a nagy (256 és e fölötti) csatornaszámú analizátorok igen lassú működésűek. Az impulzusamplitudó analizátorok ezen hátrányán kíván segíteni a találmány, amelynek lényege egy digitális csatornakijelölő berendezés amplitudó-idő transzformációs rendszerek számára. Az új csatornakijelölő berendezés ugyanazt a mérési elvet alkalmazza időmérésre, mint hosszúságmérésre a tolómérce. A fentiekben említett egy periodikus jelsorozat helyett két, egymástól különböző periódusidejű jelsorozatot alkalmazunk. Az egyik periódusidejű jelsorozat az időmérés kezdetét jelző t0 időpillanatban indul; ezt a jelsorozatot a továbbiakban fő-jelsorozatnak nevezzük. A másik periódusidejű jelsorozat — továbbiakban segéd-jelsorozat — a t0 + T időpillanatban indul, ahol T a mérendő időtartam. Mindkét jelsorozat addig tart, míg egy-egy jele egymással egybe nem esik. A két, különböző periódusidejű jelsorozattal
