149498. lajstromszámú szabadalom • Csatornakijelölő berendezés sokcsatornás impulzusamplitudó analizátorokhoz

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAK NÉP KÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL 149.498. SZÁM 83. d. OSZTÁLY - MA—1007. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Csatornakijelölő berendezés sokcsatornás impulzusamplitudó analizátorokhoz Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Iványi Gyula okL villamosmérnök és Lukács József oki. villamosmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. január 13. Impulzusamplitudó analizátorok működése •amp­litúdó-analízis köziben a következő fő folyamatok­ból tevődik össze: a) Előkészítő műveletek. b) Amplitúdó szerinti csatornakijelölés. c) A kiválasztott csatornában levő számegység­gel történő növelése. d) Befejező műveletek. Az a) pontbeli műveletek során az amplitúdó analizátor az analízisre kerülő impulzuson külön­böző lineáris és nomlineáris formálást hajt végre és néhány logikai műveletet is végez. Bizonyos esetben az impulzust nem engedi analízis alá, vagy ha az a kívánalmaknak megfelel, akkor meg­kezdődik a b) pontbeli műveleteket végző áram­körök előkészítése. Ugyanekkor lezáródik az ana­lizátor bemenete, abból a célból, hogy az analízis háborítatlanul mehessen végbe. A b) pontbeli műveletek során történik annak megállapítása, hogy az analízis alatt álló impul­zus az analizátor csatornái közül melyikbe sorol­tassák be. Ezt, az úgynevezett esatornaki jelölést amplitudó-idő- transzformáció segítségével hajt­juk végre. Ez annyit jelent, hogy egy referenciá­nak választott időpont után, az analízis alatt álló impulzus amplitúdójával arányos idő elteltével egy újabb időpontot jelölünk ki. Ha a fent em­lített két időpont között egy periodikus jelsorozat jeleit megszámláljuk, akkor az eredményül kapott szám arányos lesz az impulzus amplitúdójával. Ez esetben egy folyamatos amplitúdó-spektrumot diszkrét értékek sorozatából álló amplitúdó-spekt­rummá alakítottunk át, amely a diszkrét értékek finomításával az eredeti spektrumot tetszőlegesen megközelítheti. A periodikus jelsorozat jeleit olyan berendezéssel számoljuk meg, amely a ka­pott számnak (megfelelően, választja ki az anali­zátor memóriájának egy bizonyos rekeszét, azt, amelyikbe az eddig analízis alá került hasonló amplitúdójú impulzusok száma jegyeztetett fel. A c) pontbeli műveletek során a fentiek szerint kiválasztott csatornában tárolt számot eggyel nö­veljük. A d) pontbeli műveleteik fejezik be az im­pulzus-analízis folyamatát. Ugyanekkor történik a bemenet blokkolásának megszüntetése, amely után az analizátor készen áll a következő impul­zus analizálására. Az eddigi impulzusamplitudó analizátorok leg­nagyobb része a csatornakijelölést a b) pontban leírtak szerint végzik el. Ez a művelet sok időt vesz igénybe és ennek következtében a nagy (256 és e fölötti) csatornaszámú analizátorok igen lassú működésűek. Az impulzusamplitudó analizátorok ezen hátrá­nyán kíván segíteni a találmány, amelynek lényege egy digitális csatornakijelölő berendezés ampli­tudó-idő transzformációs rendszerek számára. Az új csatornakijelölő berendezés ugyanazt a mérési elvet alkalmazza időmérésre, mint hosszú­ságmérésre a tolómérce. A fentiekben említett egy periodikus jelsorozat helyett két, egymástól különböző periódusidejű jelsorozatot alkalmazunk. Az egyik periódusidejű jelsorozat az időmérés kezdetét jelző t0 időpillanatban indul; ezt a jel­sorozatot a továbbiakban fő-jelsorozatnak nevez­zük. A másik periódusidejű jelsorozat — továb­biakban segéd-jelsorozat — a t0 + T időpillanat­ban indul, ahol T a mérendő időtartam. Mind­két jelsorozat addig tart, míg egy-egy jele egy­mással egybe nem esik. A két, különböző periódusidejű jelsorozattal

Next

/
Thumbnails
Contents