149494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés katalitikus gázfázis-folyamatok végrehajtására

149.494 3 álló 12 végződései egyenlő távolságnyira vannak a katalizátor-ágy tengelyirányban' mért hosszának közepétől és homlokfalaikon perforált kivitelűek; a két homlokfal között a katalizátor-ágy a kerület minden oldalától egészen a reaktor sugárirányban mért közepéig terül el. A két központi csőrész perforált homlokfalai közötti távolság úgy van megválasztva, hogy a katalizátor-ágy áramlási ellenállása a két fent említett homlokfal közötti legrövidebb úton pontosan olyan nagy, mint a katalizátor-ágy átlagos áramlási ellenállása a külső gyűrűs téren át. Ez a távolság úgy is megválasztható, hogy a katalizátor-ágynak az említett homlokfalak közötti legrövidebb úton mért áramlási ellenállása kisebb, mint a katalizátor-ágynak átlagos áramlási ellenállása a külső gyűrűs részen át, -mimellett az említett homlokfalak perforálásai úgy vannak kiképezve, hogy ezeknek a központi cső kerületének perforálásaival szemben megnövelt áramlási ellenállása a katalizátor-ágynak a külső gyűrűs téren át mért csökkentett áramlási ellenállását a homlokfalak között kiegyenlíti. A reakció-résztvevőknek az ilyen reaktoron át megtett útját a 3. ábrán nyilak tüntetik fel, mimellett a reakció-résztvevők útja ebben az esetben is a nyilak irányával ellentétesen is megválasztható. A találmány szerinti eljárás és a találmány szerinti reaktorok egyikének vagy másikának alkalmazása különösen alkalmas a szilárd ágyas (fixed-bed) reformáló folyamatok harmadik és/vagy negyedik fokozatában, amelyeknél előnyösen több egymásután kapcsolt, növekedő nagyságú reaktort alkalmaznak. Mivel ennél a folyamatnál az utolsó reaktorokban, reakciótechnikai, termodinamikai és áramlástechnikai természetű okokból kifolyólag a magas forráspontú anyagoknak nagy hajlama van arra, hogy a katalizátoron kiváljanak, ezzel megnövekszik a katalizátorban az egyenetlen áraimeloszlás iránti hajlam is, továbbá a hajlamosság arra, hogy a magas forráspontú anyagok a kisebb áramlási sebességű helyeken erőteljesebben képződjenek és váljanak le. Ezáltal a katalizátor aktivitása lecsökken, ami tovább növeli a nem-kívánatos folyamatok lehetőségét úgy, hogy az ilyen helyeiken a hőfok, az áramlási ellenállás, a lerakódások •és a mellékreakciók egymást kölcsönösen fokozzák, amíg végül is komoly üzemzavarokhoz vezethet. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával, a találmány szerinti reaktorokban és az áramlási sebességnek ezzel kapcsolatos megnövelése révén a vázolt nehézségek messzemenően kiküszöbölhetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gázfázisú katalitikus folyamatok foganatosítására hengeres reaktorban rögzített katalizátorral, amely reaktor szigetelőcsővel kibélelt köpenyből, ebben koaxiálisán elrendezett hengeres, perforált vagy más módon szitaként kiképezett kontaktcsőből áll, aminek a szigetelőcsőtől való távolságát távolságtartó bordák vagy bütykök határozzák meg és ez a távolság úgy van megválasztva, hogy a szigetelőcső és a kontaktcső által kialakított külső gyűrűs térnek a teljes reaktorhosszon át vett áramlási ellenállása a katalizátonréteg áramlási ellenállásához képest kicsiny, továbbá az ugyancsak koaxiálisán beillesztett perforált vagy más módon szitaként kiképezett központi csőből áll, melynek átmérője úgy van megválasztva, hogy áramlási ellenállása egyenlő az előbb említett külső gyűrűs tér áramlási ellenállásával, miáltal hengeres szitafelületekkel határolt tér alakul ki, amelyik a katalizátort tartamazza és amin a folyamat közben a reakció-résztvevők radiálisán áramlanak át, melyre jelleimző, hogy a reakció-résztvevők áramát a reaktor egyik végződésén a központi csövön (2) keresztül vezetjük be, ezután először a katalizátorágy (1) egyrészén belülről kifelé vezetjük, majd az áramlás irányát a középső harmadrészen belül, előnyösen az axiálisan mért hosszúság közepén megfordítjuk és az áramot ezután a katalizátorágy másik részén át kívülről befelé vezetjük és végül a reaktorból a közoonti csőnek a bevezetéssel szembenfekvő végénél vezetjük, ki. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, melyre jellemző, hogy a központi cső (2) a katalizátor-ágy (1) középső harmadrészén belül, előnyösen a katalizátor-ágy axiálisan mért hoeczának közepén helytállóan elrendezett vaktárcsával (3) le van zárva, a katalizátortér ezzel egyenlő magasságban vízszintesen beépített és az egész katalizátor-keresztmetszetet befedő, a központi csőhöz tömítebten csatlakozó közbenső-fenékkel (4) el van osztva és a külső gyűrűs tér (7) a reaktor be- és kivezető nyílásához képest gázmentesen le van zárva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés foganatosítás! alakja, melyre jellemző, hogy a katalizátorteret megosztó közbenső fenék (4) a katalizátorba lazán van behelyezve, •mimellett az a központi csőhöz (2) és .más, a katalizátorba függőlegesen beépített eszközökhöz, pl. termohüvelyekhez képest csúszólag van tömítve és adott esetben, szegmensekre van osztva és ugyanakkor a központi cső (2) a közbenső fenék elcsúszásának megengedett magassági körzetében perforálatlan (5). 4. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a központi cső a katalizátor-ágy középső harmadrészén belül, előnyösen a •katalizátor-ágy axiálisan mért hosszának a közepén, helytállóan beépített vaktárcsával van elzárva és a központi csőnek az a szakasza (9), amely közvetlenül a vaktárcsához csatlakozik perforálatlan, mimellett ez a perforálatlan szakasz (9) mindket oldalról, vagy csak féloldalasan csatlakozik a vaktárcsához és hogy a külső gyűrűs tér a reaktor be- és kivezető nyílásához viszonyítva gázmenteeen van zárva. 5. A 4. igénypont szerinti- berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a perforálatlan központi csőszakasz teljes hossza úgy van megválasztva, hogy a katalizátor-ágy áramlási ellenállása a központi cső felső és alsó része között, a külső gyűrűs tér érintése nélküli lehetséges legrövidebb úton. mérve pontosan olyan nagy, mint a katalizátor-ágy átlagos áramlási ellenállása a külső gyűrűs téren át mérve. 6. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a központi cső (10) két különálló részből áll, melyek mindegyike a