149488. lajstromszámú szabadalom • Szimmetrikus szenditron
1 149.488 zásával elérhető, hogy a 11 fogyasztót minden félperiódusban be lehet kapcsolni. Az aszimmetrikus szenditron egyik hátrányát éppen ez a kapcsolás mutatja. Ahhoz, hogy az áram 'mindkét fél periódusában be legyen kapcsolva, két szenditro.nra van szükség speciális kapcsolásban. Ez egyrészt költségesebb, mintegy alkalmazása, másrészt több alkatrész lévén a kapcsolás bonyolultabbá válik, ami a működés biztonságát kedvezőtlenül befolyásolja, másrészt természetszerűleg több alkatrész több meghibásodási lehetőséget jelent. Az aszimmetrikus szenditromnak ezenkívül van még egy rendkívüli nagy hátránya. Működés közben a higany ionok formájában a katódra vándorol. Vákuumtechnikai okokból ugyanis célszerű, hogy a szendi trónok anódja még aszimmetrikus felépítése esetében is szintén higanyból legyen. Ennek következtében, ha a szenditron működésének folyamatosságát fenn akarják tartani, a katódoldalon felgyülemlett higanyt időnként vissza keli önteni az an ód oldalra. Ez a készülék kezelését kényeimetlenné teszi, és feleslegesen bonyolultabbá teszi annak konstrukcióját is, mert billentőkészülékről kell gondoskodni. Természetszerűleg éppen ezért aszimmetrikus szenditront tartalmazó áramkör automatikus működtetése nagy nehézségekbe ütközik, mert a. billentést is automatikusan kell működtetni ehhez és ez a konstrukciót még bonyolultabbá és bizonytalanabbá teszi. A találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli. A találmány higanykatódos gázkisütőeső, ún. szenditron, rnely jellemezve van mindkét főelektródára nézve s2im.m3trik.us gyújtóelektródával, illetve elektródákkal. Találmánynak van olyan kiviteli alakja is, melynél mindkét f »elektródának egy-egy egymástól független gyújtóelektródája van. A gyújtóelektróda vagy gyújtóelektródák elhelyezkedhetnek a szenditron üvegburáján kívül gyűrű alakban (külső kapacitív gyújtás) és elhelyezkedhetnek a szenditron üvegburáján belül is (belső kapacitív gyújtás). Találmány egy másik kiviteli alakjánál a gyújtóelektróda a főelektródák közelében végződő, de azokkal össze nem kötött, önmagában ismert gyújtócsík, mely a szenditron üvegburájának külső felületén van elhelyezve. Találmányunkat részletesebben 4., 5., 6., 7. és 8. ábránk kapcsán ismertetjük, melyek találmányunk példaképpeni kiviteli alakjait, illetve azok kapcsolását ábrázolják. 4. ábránk egy külső kapacitív gyújtással ellátott szenditront ábrázol. A 12 szenditron szimmetrikus üvegburájának alján vannak a 15 és 16 •higanyelektródák, melyek a 18 és 19 kivezetéssel rendelkeznek. A 14 és 14a gyújtóelektródák bilincs alakban veszik körül a két higanyelefctródát tartalmazó bura alsórészt. A szenditron üvegiburájánák összekötő részére is ei lehet helyezni ugyancsak bilincs alakban a gyújtóelektródát, ebben az esetben csak egy gyújtóelektródára van szükség ós ez szimmetrikus mindkét főelektródára, de tapasztalataink szerint ez az elrendezés nem üzembiztos és ezért ábrázolásától is eltekintettünk. 5. ábránk belső kapacitív gyújtással ellátott szenditront ábrázol, ahol a 15 és 16 higanyelektródákba a 14 és 14a gyújtóelektrődák nyúlnak. Ezen gyújtóelektrődák egyébként teljesen olyan kivitelűek, mint a 2. ábrában részletesebben ábrázolt 14 gyújtóelektróda. 6. ábránk olyan a találmányunk szerinti szenditront ábrázol, melynek gyújtóelektródája az üvegbura külső felületén elhelyezett, a 15 és 16 főelektródák közelében végződő 20 gyújtócsík. Ezen 20 gyújtócsík a kisütőcsöveknél pl. fénycsöveknél szokásos kivitelű lehet. 7. ábránk kapcsolást ábrázol a találmányunk szerinti szimmetrikus szenditron alkalmazásával. Mint ezen ábránkon látható, itt elegendő. egyetlen szimmetrikus szenditron alkalmazása az eddig két aszimmetrikus helyett, mert ennek az egyik félperiódusban«. az egyik elektródája szerepel mint katód, míg a másik az anód. a következő félperiódusban pedig a két főelcktróda szerepet cserél. Természetesen a 13 gyújtókészüléfcnek jelen esetben olyannak kell lennie, amely kétszer akkora frekvencián adja a gyújtó impulzusokat, mint a hálózat frekvenciája. Azonban a nagyobb teljesítményekre alkalmas antiparalel kapcsolás a találmányunk szerinti szimmetrikus szenditronnal is megvalósítható. A találmányunk szerinti szimmetrikus szenditronnaJk előnye, hogy a fő elektródák szerepe minden félperiódusban megcserélődik, a higany vándorlás iránya is megváltozik, tehát amennyi higany vándorol az egyik félperiódusban a „katódra", ugyanannyi vándorol vissza a következő félperiódusban az „anódra", mert a következő félperiódusban az már mint katód szerepel. Ezáltal a szenditron billentése feleslegessé válik, tehát a találmányunk szerinti szenditront tartalmazó áramkör automatikus működtetésének legfőbb akadálya, önmagától kiküszöbölődött. 8. ábránk a találmányunk szerinti szenditron egy másik kapcsolását ábrázolja. Itt egy külső kapacitív gyújtású szimmetrikus szenditront láthatunk a 4. ábránk szerinti kivitelben. A 14 gyújtóelektróda a gyújtó egyik, a 14a elektróda a gyújtó másik csatornájához van kapcsolva. A felső félperiódusban a 14 gyújtó gyújt, az alsó félperiódusban pedig a 14a. Egyébként az itt látható áramkör működése megegyezik a 7. ábra szerintiével. Ezt a kapcsolást akkor lehet kihasználni, ha a meglevő antipairalel kapcsolású .szenditronokkal működő készülékben a két szenditron helyett egy találmányunk szerinti szimmetrikus szenditront akarunk használni. A találmányunk szerinti szenditron előnyei közül azt, hogy a higanyvándorlás kiegyenlítődik és antiparalel kapcsolás esetében két aszimmetrikus szenditron helyettesítésére alkalmas és billentés nélkül is alkalmazható, valamint minden félperiódusban képes a begyújtásra, már említettük. Ezek az előnyök a találmányunk szerinti szimmetrikus szenditront az eddigi aszimmetrikusnál sokkal sokoldalúbban alkalmazhatóvá és annál feltétlenül üzembíztosabbá teszik. Természetesen találmányunk nem korlátozódik a fenti kiviteli alakokra, hanem értelemszerűen
