149487. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus fúvókás szerkezet forgómozgás erősítésére
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "SJSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.487 SZÁM 60. OSZTÁLY — EÉ-836. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Hidraulikus fúvókás szerkezet forgóniozgás erősítésére Esztergomi Szerszámgépgyár, Esztergom Feltalálók: Heydrich Ervin gm., Dorog és Kovács László gm., Esztergom A bejelentés napja: 1961. január 18. A hidraulikus erősítők az ipar széles területén ismeretesek és használatosak. Jellemzőjük a kis méretek mellett megvalósítható nagy erősítési tényező. Azonos méretek mellett a hidraulikus erősítő többszörös teljesítményű az elektromos erősítőnél. A találmány tárgyát képező hidraulikus fúvókás erősítő — a továbbiakban FE — feladata kis bemenőjel mellett nagy kimenő nyomaték előállítása kis időállandóval. Az FE felhasználási területe különböző vezérlési és szabályozási feladatok ellátása, ahol az erősítő bemenőjele elfordulás, melyet a kimenő érték az erősítőben levő visszacsatolás révén pontosan követ. Az FE különösen alkalmas az automatikában ismeretes selsynek és motorok tengelyelfordulásainak nagyteljesítményű leképzésére. Az FE felépítése és működése az 1. ábra alapján a következő: Az —1— tengellyel együtt forgó —2— serlegben két —3— és —4— fúvóka helyezkedik el. A fúvókák előtt forog a serleghez excentrikusan elhelyezett —11— vezérlőtest. Ez utóbbi képezi az erősítő bemenetét is. A fúvókákhoz a nyomás alatti olaj az —5— és —6— nyíláson érkezik. Ezek a terek össze vannak kötve egy tolattyúval úgy, hogyha a két fúvóka —5— ill. —8— vezetéke közt nyomáskülönbség lép fel, a tolattyú elmozdul. Az —5— és —6— vezetékekhez az olaj egy-egy állandó fojtást adó —17— és —18— kapillárison érkezik a —7— vezetéktől, mely utóbbi az erősítő energiabetáplálási helye. A —7— vezetékből az olaj a —8— vagy —9— nyíláson a végrehajtószervhez is eljut, ha ezt a tolattyú állása lehetővé teszi. A végrehajtószervtől a munkát végzett olaj a —9— ill. —8— vezetéken és a tolattyún. majd a —10— vezetéken távozik. Az FE működése a következőképpen követhető: ha a —11— vezérlőtest a fúvókákhoz szimmetrikusan helyezkedik el, mindkét fúvóka torlónyomasa, megegyezik, így a tolattyú mindkét oldalára azonos nyomás hat; mivel a tolattyú középállását pl. két rugó biztosítja, a végrehajtószervhez olaj nem áramlik. Ha elfordítjuk a —11— vezérlőtestet pl. úgy, hogy a —4— fúvókához közeledjék, akkor e fúvóka torlónyomása nő, a másiké csökken, a tolattyú elmozdul akképpen, hogy a —7— beömlő nyílást összeköti a —8— csatornával, valamint a —9— nyílást a —10— kiömlő vezetékkel. így a motor forogni kezd az egyik irányba, vagy a henger elmozdul egyik oldalra. A fúvókákból kiömlő olaj a —19— nyíláson távozik. (1. és 2. ábra.) Az —1— jelű tengely a hidroniotor tengelyével van összekötve, vagy pedig a hengerrel kapcsolódik, pl. fogaskerék vagy dörzskerék kapcsolattal (2. ábra). így ha elmozdul a henger vagy elfordul a hidromotor, az —1— tengely is elfordul, miáltal a fúvókák ismét szimmetrikus helyzetbe kerülnek a —11—• vezérlőtesthez képest. Ekkor a két toriónyomás ismét megegyezvén, a tolattyú középállásába kerül, tehát a motor vagy a henger leképezte a —11— vezérlőtest mozgását. A berendezés irány érzékeny; attól függően, hogy jobbra vagy balra fordítjuk el a vezérlőtest tengelyét, jobb vagy bal irányba fordul el a motor ill. mozdul el a henger. Ha a bemenőtengelyt folyamatosan forgatjuk, a végrehajtás is folyamatos lesz. A rendszer erősítése 10° nagyságrendű. Az FE az ismert fúvókás erősítőkkel szemben a következő előnyökkel rendelkezik: a) Forgó mozgású bemenőjele van és a vezérlőtest elmozdulását a végrehajtőszerv a terhelésitől