149486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nor-tropán-3-alfa, ill. béta-ol észtereik N-acilszármazékainak előállítására

; Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.486. SZÁM 12. p. 11 — 17. OSZTÁLY — EE—765. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY \ Eljárás nor-tropán-3», ill. ß -ol és észtereik N-acilszármazékainak előállítására Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, Budapest Feltaláló: Dr. Nádor Károly az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet Gyógyszerkutatási Osztályának h. vezetője, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. május 9. A nor-tropán-3«-ol (= nor-tropin)-, illetve Zß-o\ {= nor-y-tropin)-ban további reakciók lefolytatására alkalmas két szabad csoport, az imino- és a hidroxilcisoport foglal helyet. N-acii származékaik azért értékesek, mert az iminocsoportot a további behatástól védve, a hidroxilcsoport kívánt reakciójának szelektív, tehát az iminoesoportot így nem érintő lefolyását biztosítják. Az iminöcsoportnak az N-acil-csoporttal való védése azért is kedvezőnek mondható, mert a kialakult savamidjellegű kötés eléggé stabil, savaknak, vagy lúgoknak meglehetősen ellenáll. , Tehát az' N-acil-nor-tropán-3a-ol-. ill. 3/?-ól-származékok igen kedvező kiindulási alapvegyületek további, az OH-csoportot érintő reakciók lefolytatására. Az N-acil-vegyületek közül eddig az N-acetiléa benzoil-származékok ismertek, de különösebb preparatív jelentőségük nincsen. Alkalmazásuk^ azzal a jelentős hátránnyal jár, hogy a hidroxilcsoporton történt reakció lezajlása után az N-acilcsoport utólagos eltávolítását csak erélyes körülmények között lehet megvalósítani. Ez a tény különösen hátrányos, bonyolult, érzékeny vegyületek esetében. így pl. az érzékeny triapánvázas alkaloidák esetében is csak igen nehezen valósítható meg. Sőt, egyes esetekben, mint pl. ha az N-acil-vegyületből az N,0-diacil-vegyületen át a direkt O-acilezéssel nem, vagy nem könnyen előállítható O-acil-vegyülethez kívánunk eljutni, az O-acil-csoportnak az N-aeil-csoporthoz képest nagy sav-, vagy lúgérzékenysége miatt a módszer egyáltalában nem alkalmazható, mert az N-acilcsoport eltávolításával az O-acil-csoport is feltétlenül leszakad. Azt találtuk, hogy a nor-tropán-3«-ol,, illetve 3^-ol, vagy ezek észtereinek szabad imino-csoportját igen előnyösen lehet a szénsav fél-észtereinek savnak) id jávai, különösen savkloriddal védeni, melyeknek általános képlete Rí—R2--CO—Halográ ahol Rí* alifás (telített vagy telítetlen), aromás, különösen pedig aralkil (ami esetleg a magban is helyettesítve lehet) gyököt, R2 pedig oxigén- vagy kénatomot jelentenek. Ilyen vegyületek az irodalomból általában jól ismertek és a kémia más területein, pl. a peptid-kémiában széleskörű alkalmazásra is találtak. Ezek a savkloridok, amennyiben egyesek nem lennének leírva, könnyen előállíthatók foszgénből és megfelelő alkoholból vagy tioalkoholból (menkaptánból). Azt találtuk, hogy ezek az Rí—R2—CO—Halogén típusú savhalidok készségesen, jó termeléssel reagálnak a nor-tropán származékokkal N-acilvegyületek keletkezése közben. Az így keletkezett savamidek stabil, hidrolrtikus behatásoknak is eléggé ellenálló vegyületek, ellenben .az Rí—R2— —CO-csoportot igen könnyen, enyhe körülmények között: katalitikus hidrogénezéissel, _ jégecetes brónihidrogénnel stb., el tudjuk távolítani anélkül, hogy ez a molekula többi részére káros haras sal lenne. A halogénszénsavészterekkel vagy tioészterekkel történő fentebb kifejtett acilezési reakciót a nor-tr.opán-3«-olra, illetve 3^-olra, észtereikre, vagy a vázon helyettesítőt is hordozó származékaikra alkalmazhatjuk. A fenti képletben Rí előnyösen allil, butil, benzil, gyűrűben szubsztituált benzil gyököket jelent, anélkül azonban, hogy ezzel a felsorolással az alkalmazható s a fenti képletnek megfelelő