149485. lajstromszámú szabadalom • Nagy stabilitású televízióssorkiválasztó berendezés
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.485 SZÁM 21. a1 . 32. OSZTÁLY — EE—820. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nagy stabilitású televíziós — sorkiválasztó berendezés Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Szondi József kutató, Budapest A bejelentés napja: 1960. december 9. Televíziós sorkiválasztó áramköröknél, ahol a cél az, hogy egy televíziós kép tetszés szerinti sorának vagy egymásután következő sorainak jeltartalmát megvizsgáljuk, általános az a hiba, hogy a vizsgáló oscilloszkóp ernyőjén megjelenő ábra időtengelybeli helyzete bizonytalan. Egy ilyen sorkiválasztó berendezésnél áramköri felépítés szempontjából az alábbi egységeket különböztethetjük meg. 1. Sorszinkron, leválasztó. 2. Időkiválasztó. 3. Kapuzó és 4. Időeltérítő áramkör. A 4. időeltérítő áramkör az általános vizsgálatokra is alkalmas oscilloszkópok időeltérítő (fűrész). generátorával azonos kivitelű áramkör, amely az oscilloszkóp ernyőjén rajzoló fénypont vízszintes, balról jobbra történő elmozdítását végzi. Az ernyőn való áthaladási idő adja meg, hogy egy vagy több sort esetleg mind a 625 sort (2 félkép) vizsgálhatjuk egyszerre. A 2. időkiválasztó áramkör feladata, hogy • az időeltérítő generátort a megfelelő pillanatban bekapcsolja. Ha a televíziós képperiódus kezdeti pillanatában kapcsol és az időeltérítő generátor által eltérített pont áthaladási ideje az ernyőn pl. 10 sornyi, akkor az első 10 sor jeltartalmát látjuk felrajzolva. Ha a televíziós képperiódus kezdeti pillanata után 100 soridőnyi késéssel kapcsol, az időkiválasztó áramkör és az időeltérítő generátor által eltérített pont áthaladási ideje pl. ismét 10 sor, akkor a 100.-tól az 110.-ig terjedő sorok jeltartalmát látjuk. Hasonlattal élve, ha egy televíziós képnek egy könyv egyik oldalát képzeljük, akkor az időkésleltető generátor az erre az oldalra fektetett fedőlapon vágott nyílás, amely legyen pl. 10 sornyi széles úgy, hogy a nyíláson 10 sort tudjunk elolvasni. Ennél a hasonlatnál az időkésleltető generátor azt határozza meg, hogy a nyílás az egész oldalhoz képest milyen helyzetben van. Zérus késleltetés esetén az első 10 sort hagyja szabadon, nagyobb késleltetések esetén egyre inkább a lap alja felé helyezkedik el. Álló televíziós kép egyenértékű azzal, hogy a könyv minden oldala azonos. Ügy látszik, hogy az első és harmadik áramkörök nélkül is megvalósítható a sorkiválasztás, azonban a gyakorlatban a következő hibák fellépése megakadályozza, hogy a sorkiválasztás ilyen egyszerű módon legyen megoldható. 1. A késleltetési időt meghatározó áramkör működése nem abszolút pontos. 2. Az egyes televíziós képperiódusok ideje nem teljesen azonos. Ennek megfelelően hasonlatunkban: 1. Egy-egy lap elolvasása után nem tudjuk a maszk nyílását a lap felső szélétől számított mindig ugyanolyan távolságra elhelyezni. Ez azokban az esetekben, amikor a lap alját vizsgáljuk, egyre nagyobb hibát okoz. 2. Az egy-egy lapra írt azonos szöveg sortávolsága nem azonos, a 625 sor egyszer rövidebb, egyszer hosszabb hasábot tesz ki. Ha mindkét hiba által okozott összes pontatlanság nem haladja meg egy sor idejét, akkor az 1. és 3. áramkör segítségével a bizonytalan sorkiválasztást . megszüntethetjük. A szinkronleválasztó fokozat mindenegyes sor elején egy tű impulzust szolgáltat. Az időkiválasztó áramkör ebben a megoldásban nem tudja a kiválasztott időpontban elindítani az eltérítő generátort, csak lehetőséget ad arra, hogy az általa meghatározott időpillanat utáni első sor tű impulzusa indítson. Ez hasonlatunknál meg-
