149483. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fűtőolaj előmelegítéséhez
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.483. SZÁM 24. b. OSZTÁLY — CO—118. ALAPSZÁM Berendezés fűtőolaj előmelegítéséhez Feltalálók: Csobay Lajos és Bus István oki. mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 17. Tüzelőterekbe eltüzelés céljából bevezetett fűtőolajnak porlasztáshoz szükséges előmelegítése és előmelegítési hőfokának szabályozása, a tüzelőtér besugárzó melegének felhasználásával, szabályozható hőmérsékletű forrólégkamrában. Olajfűtésű tüzelőberendezésekbe (kazánokba, kemencékbe) eltüzelés céljából bevezetett fűtőolajokat, a porlasztáshoz szükséges viszkozitás elérésére általában elő kell melegíteni. Ez alól csak a hidegen eltüzelhető egészen „könnyű" olajok, mint pl. a gázolaj, képeznek kivételt. A porlasztáshoz szükséges előmelegítés mértéke, a fűtőolaj minőségétől és a porlasztáshoz előírt viszkozitás értékétől függ. A tároló- vagy üzemi tartányokban az olaj minőségétől függően, 50—80 C°-on tárolt fűtőolajat gravitációs úton, vagy szivattyúnyomással vezetik a porlasztóhoz, közben a szivattyú nyomóvezetéki szakaszába iktatott előmelegítő berendezésiben a porlaisztási viszkozitásnak megfelelő hőfokra melegítik. A porlasztási viszkozitás gyakorlatilag 2—4,5 E°, ennek megfelelően a melegítéssel elérendő hőfok, az olaj minőségétől függően 180—120 C°. Az előmelegítést ma, vagy gőzfűtésű hőkicserélőben, vagy a tüzelőberendezés sugárzó terébe fektetett vagy felfüggesztett csőkígyóban végzik. A gőzfűtésű hőkicserélőkben való előmelegítés jelentős gőzmennyiség felhasználásával jár, amellett a ma leggyakrabban használatos nyomásporlasztásos olaj tüzelési rendszereknél alkalmazott aránylag nagy-, 20—30 kg/cm2 szivattyúnyomásnak kitett hőkicserélők drága berendezések. Emellett nagy-, 20—22 E°/100 C° viszkozitású ún. nehéz fűtőolajok használata esetén (ilyen a hazai nagylengyeli pakura), gondot okoz a 180 C° porlasztási hőfok eléréséhez szükséges 12—13 atá-s gőz biztosítása. Ilyen nyomású gőzt legtöbb üzemben csak friss gőz redukálásával tudnak biztosítani, ami tudvalevően drága imádja a fűtőgőz előállításának. Nagyon sok üzemnek, pedig nem is. áll módjában ilyen nyomású fűtőgőzt, előállítani, s megelégszenek alacsonyabb telítési hőfokkal bíró kisebb nyomással, ami a porlasztás tökéletességét rontja és nagy tüzelési veszteséget jelent, vagy pedig a gazdaságtalan és a tüzelőberendezéseket általában erősen rongáló, szúrólá.iot eredményező gőzporlasztási rendszerre állnak át. A füstgázjáratokba épített csőkígyókban való slőmelegítés általában gazdaságos ós jó megoldás, azonban csak ott valósítható meg, ahol a kellő 500—600 C°-os füstgáztérben a csőkígyó elhelyezésére elegendő hely áll rendelkezésre és a füstgázok lehűtése nem jár veszéllyel. Hátránya ennek az előmelegítési rendszernek az, hogy a fűtőcsövek ki vannak téve, a tiszta olajtüzelés esetén fellépő magasfokú vanadium korróziónak és kénkorróziónak, pernye elpiszkolódásnak és a csőkígyó fűtőteljesítménye a kazánterhelés függvényében válto'íik, továbbá az előmelegítőből kilépő olajhőfok nem. szabályozható, amire pedig a felhasznált fűtőolaj minőségének esetleges megváltozása miatt szükség van. A tűztérbe közvetlen fektetett és a tűztéri közvetlen besugárzásnak kitett csőkígyóban való olaj felmelegítést ma csak az olajfinomítók csőkemencéiben használják, ahol ez az olajfinomítási technológia szerves részét képezi. Ezekben a csőkígyókban a finomításra kerülő nyersolajat általában 400—450 C°-ra melegítik. Elvileg ez az előmelegítési mód is alkalmas lenne a tűztérbe vezetendő fűtőolaj előmelegítésére, hátrányai azonban ugyanazok lennének, mint a füstgáztérben való előmelegítésnek. (Vanadium, kén korrózió," elpiszkolódás és olajhőfok szabályozhatóságának hiánya.) Találmányunk lényegé az, hogy a fűtőolajnak a porlasztási hőfokra való előmelegítését a tüzelőberendezés (kazán, kemence) tűzterébe épített, szabályozható hőfokú forrólégkamrában végezzük és az olaj előmelegítés mértékét a forrólégkamra hőfokának változtatásával biztosítjuk. Mivel a tüzelőberendezés sugárzóterébe épített forrói égkamra független a tűztértől és füstgázjáratoktól, a. fűtőcsövek vanadium- és kénkorrózióját, valamint pernye-elpiszkolódását megakadályozzuk.
