149478. lajstromszámú szabadalom • Rakodógép, kőzet felrakására

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG I) SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.478. SZÁM 81. e. 25—44. OSZTÁLY - AA-434. ALAPSZÁM Rakodógép, kőzet felrakására Feltalálók: Almási István főmérnök, Budapest és Sebők Géza gépüzemvezető, Nyirád A bejelentés napja: 1960. február 10. A találmány rakodógép, kőzet felrakására. Akár a külszínen levő, akár a földalatti munkahelyeken levő lejövesztett bányászati, vagy egyéb termeivények felrakására ismeretesek rakodógépek. A rakodógépek általában igen nagy terjedelműek és nehezek, mivel a durva külső behatásoktól nem • mentesíthetők a legnagyobb elővigyázatosság mellett sem. Ugyanakkor — különösen a földalatti bányászatban — sokszor előre nem látható nagy igénybevételnek vannak kitéve. Ezért a méretezésüknél igyekeznek a legiiagyobb biztonságra, amely végeredményben ismét súlynövekedést eredményez annak ellenére, hogy a cél —• különösen a földalatti bányászatban — a minél kisebb súly lenne, tekintettel a földalatti nehézkes gépszállításra és szerelésre. Ezért célszerű azon helyeken alkalmazni a rakodógépeket, ahol egyszeri beszereléssel hosszú időn belül üzemeltethetők. A hosszú üzemeltetési időnek általában első feltétele az azonos körülmény. Ahol az üzemeltetés körülményei változnak, ott mindig nehézkes a rakodógépek üzemeltetése. Az eddig ismert rakodógépeknél nem megnyugtatóan .megoldott a különböző körülményekhez való alkalmazkodás. Elsősorban nem megoldott a nedves, agyagos és általában a tapadós anyagok rakodása, mert a felrakandó anyag igen rövid idő alatt lehetetlenné teszi az üzemeltetést azáltal, hogy az a felrakó részre ós a szállító berendezésre tapad. Célszerűnek mondható tehát az a rakodógép, amelyik mind száraz, mind tapadós anyag felrakására alkalmas nélkül, hogy azon lényegesebb átalakítást kellene végezni. Továbbá célszerű az a rakodógép, amelyik könnyen alkalmazkodik a nehéz telepviszonyokhoz, tehát annak egyenetlenségei nem akadályozzák az üzemeltetést. Az eddig ismeretes rakodógépek felrakó szerkezete igen sokféle. A rakodási elvüknek azonban egy közös fővonásuk, amelyik az alábbiakban foglalható össze. A felrakandó termeivényt az eddig ismeretes rakodógépek valamilyen szerkezete kényszer úton húzza, tolja, torlasztja vagy emeli, miközben az anyag aránylag lassan mozog és igen nagy mértékben súrlódik valamilyen felületen. Ezen lassú mozgás és nagy súrlódás az ismert rakodógépek fő hiányossága, mert a mindazon felületekre igen hamar rátapad a felrakandó anyag egyrésze, amelyikkel érintkezik. Ezen rátapadt rész először csak megnehezíti a rakodást, majd később lehetetlenné is teszi azt. Ezért a tapadós anyagok gépi úton történő felrakása lényegében nem volt ismeretes. Célszerűnek mondható tehát az olyan rakodógép, amelyiknél a felrakandó termeivény rövid ideig érintkezik a felrakó szerszámmal és ezen idő alatt is a felrakó szerkezetre a termeivény tapadási lehetősége a minimumra csökken. A találmány szerinti rakodógépnél a felrakandó szilárd anyagot egy szerkezettel körforgásba hozzuk és lényegében ezen körforgás adta centrifugális erőt használjuk fel a termeivény emelésére — tehát felrakására és a továbbító szalagra való juttatására. Szükséges tehát egy olyan felrakófej, amelyik körforgásba tudja hozni a felrakandó anyagot. Ilyen felrakófej készíthető egy, vagy több egymás melletti dobból, vagy tárcsából, amelyeken az anyag megemelésére alkalmas lapátok, serlegek, vedrek, vagy körmök vannak kiképezve, vagy rászerelve. Az így kialakított felrakófej megfelelő sebességű forgatása következtében a termeivény felemelődik és a centrifugális erő hatására hajítódik a kihordó szalagra. A rakodás tehát ezen kivitelű rakodógépeknél két fázisból áll: megemelés és kihajítás. A megemeléskor is mozog a termeivény a tárcsán kiképzett, vagy rászerelt lapátokon és ez a minimumra csökkenti az anyag tapadási lehetőségét a felrakó szerkezethez. Ezen elméleti tiszta centrifugális elvet igen nagy mértékben megközelítő felhasználási lehetőséget biztosíthatunk a felrakásnál egy körforgásba hozott dobbal, amely dobon a termeivény moz-