149473. lajstromszámú szabadalom • Félcellulózanyag előállítása egynyári növeényből, előnyösen szalmából

9 149.473 berendezésekben, a nagynyomású gőz- és energiafelhasználásban és az előállított félcellulóz anyag elégtelen tulajdonságaiban jelentkezik. A találmány célja, hogy különösen szalmából készítendő félcellulóza gyártásához olyan eljárást javasoljon, mely folyamatosan és nyomás nélkül végrehajtható. Feltétel, hogy a folyamat viszonylag egyszerű olcsó készülékekkel legyen elvégezhető, a flotálási lehetőségek kémiai és mechanikai technológiával úgy legyenek megválasztva, hogy a felhasználandó gőz- és energia minimális legyen, a végtermék legjobb fizikai sajátosságainak biztosítása mellett. A lefolytatott kísérletek azt mutatták, hogy a feltárandó anyagnál, például szalmánál, különösen kedvező impregnáló hatás úgy érhető el, ha az anyag mechanikus aprítása után, az anyagot hosszú ideig magábantartó, azaz nagy befogadóképességű és közvetve fűtött előimpregnáló szállító-csigán keresztül több csőből álló impregnáló-rendszerbe vezetik. A kőzve tve-íűtés céljából az elő- és feltáró impregnál ó-csiga teknő je kettős fallal rendelkezik. Impregnál óanyagként előnyösen alkáliát használunk. Ámde a klasszikus félcellulóz-gyártással ellentétben az impregnálóanyag nem pontszerűen, azaz nem egysugarúcin, hanem szórófej segítségével nagy felületen, mégpedig az előimpregnáiő-csigateknőben tovaszállított feltárandó anyagon oszlik szét és adódik ahhoz hozzá. Az impregnáló hatás akkor kedvező, ha az impregnálóanyagot kb. 50—60 C°-ra előmelegítjük. Ez célszerű módon akkor következik be, ha az előimpregnáló-csiga fűtésénéi a íeliáró-csőrendszer páragőzét egy szokásos hőkicserélő beiktatásával kihasználjuk. A félcellulóz különösen szalmacellulóz előállításánál eddig előnyösnek látszott, ha a rostanyagfeltárásnál az előkezelési gőzcső egy hozzávezető és egy elvezető csőcsonkkal, a belső térben elrendezett szállítócsigával úgy van ellátva, hogy a szállítócsiga és/vagy a csőköpeny a gőztér közvetett fűtéséhez, mint gőzzel fűtött üreges test van kiképezve és a köpeny pótlólag a víz, lúg és gőz hozzávezetésére alkalmas egy, vagy több csőcsonkot tartalmaz. (Lásd 6019 számú 55 b; 2/10 DWP szabadalmat.) A kísérletek azt mutatták, hogy jobb hatás érhető el, ha a gőzcső fűtése nem közvetve a tengelyen, és a köpenyen keresztül történik, hanem közvetlen a gőzcsőben jön létre. A gőzt emellett a vízszintesen elhelyezett gőzcső alatt, alulról vezetjük be. Ezáltal a gőzt a gőzölendő anyagon való átáramlásra kényszerítjük. Ezáltal a feltárandó anyag egyenletes feltárása és messzemenő fellazítása jön létre. A különben megfigyelt és az anyagszállítást hátráltató fészek, illetőleg csomó képződés elkerülhető és a szállítócsigák zavartalanul dolgozhatnak, mivel csomókat nem kell szállítaniok. Ennek az elrendezésnek további előnye abban jelentkezik, hogy míg közvetett fűtésű gőzcsőnél a hozzáadagolt szalma és víz arányát a pótelgőzölgés nem változtatja meg, addig a javasoltnál a szalma és víz aránya a kondenzációval emelkedik és a lignin kedvezőbb oldását hozza létre. Azonkívül az; elgőzölendő anyagnak helyi túlhevítése is elkerülhető. A feltáró csőrendszer gőzcsövei egymás alatt vízszintesen helyezkednek el és ismert módon szállítócsigával vannak ellátva. Ez az elrendezés a feltárandó anyag jó és egyenletes összekeverését eredményezi. A feltáró csőrendszer fűtése előnyös módon páragőzzel (nedvesgőzzel) történik, ' mégpedig részben ökonómiai okokból, részben a helyi túlhevítős és ezzel a feltárandó anyag megsérülésének elkerülése céljából. Az impregnáló-csőrendszer elhagyása után az atmoszférikus nyomás alatt gőzölt feltárandó anyagot elődefibrátor készülékben (rostosító) felrostozzuk és utána kipréseljük. Erre a célra Két darab prés van egymás után elhelyezve. Az első présből távozó lúgot a sárga-szalmagyár nem folytonos részlege tovább felhasználja, míg a második présből kijövő lúgot a találmány szerinti feltáró eljárásnál ismét-az elődefibrátorba adagoljuk. A kipréselési eljárás után a feltárandó anyagot ismét fellazítjuk. Ezt legeredményesebben a szokásos turbó-oldóban végezhetjük el. Ily módon előnyösen egy kiegyenlítőkád közbekapcsolásával két egymás után elrendezett és egymással szemben ellenkező irányban forgó hidrómalomban őröljük meg az anyagot. Az anyagot szükség esetén egy osztályozóban osztályozzuk és végül szokásos módon besűrítjük, majd azt köveíőleg a papír-gépkádba vezetjük. Összefoglalva a találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a mechanikai úton felaprított anyagot, előnyösen szalmát, egy nagy befogadóképességű és közvetve fűtött előimpregnáló-továbbítócsigában folyamatosan több, vagy kevesebb • csőből álló és nyomás nélkül dolgozó feltáró-CiSŐrendszenben előmelegített alkálilúggal állandóan permetezzük, továbbá az elődefibrátoron egy, vagy több egymás mögött elhelyezett présgépen és egy teknőn keresztül egy felbontó szerkezeten és azután őrlőszerkezeten vezetjük keresztül. Szükség esetén a kész félcellulóz anyagot osztályozzuk és besűrítjük. A találmány szerinti eljárást a rajzok segítségével közelebbről is megvilágítjuk. • A mechanikai úton felaprított anyag az —1— csúzdán a —2— előimpregnáló csigába jut. A —2— előimpregnáló csigában az anyagot meleg alkáliákkal állandóan permetezzük. A permetezést —3— szórófejekkel eszközöljük, például oly módon, hogy a —4— vízszintesen fekvő és egymás alatt elhelyezett csövekből létesített feltáró csőrendszerből vezetjük a —3— szórófejhez az előmelegített alkáliát. Valamennyi —4— gőzcső —5— szállítócsigával van ellátva, melyek az anyagot az egyik végből a másik végbe szállítják, miközben az anyagot jól összekeverik. A gőzöléshez szükséges nedves gőz a —4— gőzcsövekbe alul lép be, mely belépő csőcsonkhoz a —G— csővezeték közvetlen kapcsolódik. A —6— feltáró csőrendszer kondenzgőzét a —7— csővezetéken keresztül az előimpregnáló csigaházba vezetjük és fűtési célra használjuk fel, egyidejűleg a rajzban fel nem tüntetett hőkicserélő segítségével a —7'— impregnál óanyag előmelegítésére használ-