149473. lajstromszámú szabadalom • Félcellulózanyag előállítása egynyári növeényből, előnyösen szalmából

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.473. SZÁM 55- b. OSZTÁLY — ZE-162. ALAPSZÁM Félcellulózanyag előállítása egynyári növényből, előnyösen szalmából Institut für Zellstoff und Papier cég, Heidenau (Sachs) Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: Riese Walter mérnök és Forner Gerhardt mérnök, Heidenau (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1960. március 3. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. március 5. A találmány fálcellulóz gyártására alkalmas eljárásra vonatkozik egynyári növényből, előnyösen szalmából, nyomásnélküli, folyamatos munkamenet mellett. A félcellulóz eljárások a növényi eredetű nyersanyag gyenge kémiai kezeléssel járó termikus és mechanikus feldolgozását teszik szükségessé. A növényi eredetű anyagok a cellulóz- és papírgyártás féltermékéül szolgának. Előnyük a nyert termék nagyfokú kihasználásában rejlik, továbbá a lombos fák, mint nyár, bükk stb. vagy egynyári öntvények, mint szalma, nád és mások nyersanyagként való felhasználási lehetőségében található. Az előállított félgyártmányok a tűlevelű fákból kinyerhető cellulóza legfontosabb tulajdonságai mögött nem maradnak el. A félcellulóz gyártására szolgáló klasszikus eljárások nyomás alatti szakaszos eljárások. Az ezzel összefüggő hátrányok kiküszöbölése érdekében — mint amelyek a nagy gőz és kémiai anyagfogyasztás, a nagyméretű beruházási és üzemeltetési költségek az ehhez szükséges nagyszámú és terjedelmes berendezések, a nagynyomású edényekkel dolgozó munkások baleseti veszélye, a viszonylag hosszú átfutási idő és a papírgyártásnál előforduló sziták oldhatatlan sókkal való eltömődése stb. — javasoljuk az eljárás nyomásnélküli, azaz atmoszférikus nyomáson, folyamatos üzemmenet biztosítása mellett az eljárást lefolytatni. Ismeretes a folyamatosan dolgozó főző-desintegrátor, melyet nádból készített félcellulóz anyagok előállítására használnak fel. Ez a főző-desintegrátor lényegében szállító-csigával ellátott tápcsőből, egy impregnálócsőből, ugyancsak szállítócsigával ellátott kéregtelenítőcsőből, egy hengerfésűs rostosítóból és egy zsilipes présből áll. Az eljárás nyomás nélkül folyamatosan megy végbe. Feltáró kémiai anyagként marónátront alkalmaznak. A készülék végén a kipréselt fekete lúgot a körfolyamat hígítása céljából ismét a desintegrátorba adagolják. Egy másik eljárásnál a feltárandó anyagot lignint oldó vegyszert tartalmazó oldattal, atmoszférikus nyomás alatt, elegendő hosszú ideig kezelik és a felesleges oldatot mechanikus módszerekkel a feltárt anyagból eltávolítják. A feltárt anyagot azután folyamatosan egy tartályba vezetik és ott 100 C°-nál magasabb hőmérsékletre hevítik, majd ezt követőleg a megfelelő nyomás betartásával a tartályból egy mechanikus rostosítóba vezetik, majd innen folyamatosan eltávolítják. (Lásd 12 711 számú 55 a; 1/45 osztályba sorolt DAP szabadalmat.) A technika állásának megítéléséhez egy további eljárás tartozik, melynél a szalmát atmoszférikus, vagy ahhoz közeleső nyomáson egy főzőben lényegében folyamatosan feltárják, mimellett a feltárt anyagot folyamatosan eltávolítják és a meszet, szódát, vagy más; alkalikus anyagot tartalmazó feltáró folyadékot a főzésnél a főző ürítésével ellentétes irányban leválasztják. (Lásd 897 797 számú 55 b; 2/10 DBP szabadalmat,) Ismeretes még, hogy az anyagoldószer bevitele előtt a feltárandó anyagot mechanikus aprításnak vetik alá és atmoszférikus nyomás alatt az oldószerben alkáliák hozzáadásával 90—95 C° hőmérsékleten kezelik. (Lásd 906 650 számú 55 b; 1/10 DBP szabadalmat.) A felsorolt eljárások hátránya a nagyszámú