149467. lajstromszámú szabadalom • Gyümölcsmagozógép csonthéjas gyümölcsök, főleg cseresznye és meggy kimagozására

Megjelent: 1962, július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.467 SZÁM 45. e. 40—43. 34. b. OSZTÁLY — KI—422. ALAPSZÁM Gyümöksmagozógép csonthéjas gyümölcsök, főleg cseresznye és meggy kimagozására Kiss István gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 23. Pótszabadalom a 147 251. sz. törzsszabadalomhoz A 147 251 számú törzsszabadalom szerinti kirn agozógép szalagrendszerű adagolással és szállítással működik, amellyel csontihéjas gyümölcsök folyama.toe munkával viszonylag gyorsan és olcsón kimagoziha.tók. Az élelmiszeripar gépesítésének fejlődése azonban azt követeli, hogy még ennél is jobb (kisebb, olcsóbb, egyszerűbb) berendezések készüljenek, melyek még jobban megfelelnek a korszerű követelményeknek. A törzsszábadalcm szerint a gyümölcsöt végnélküli tagos adagoló szalag szállítja, amelynek felső ágára adagoljuk a kimagozandó gyümölcsöt a szállítószalagok ismert elvéhez hasonlóan. Az ilyen módon továbbított gyümölcs egy másik végnélküli szalag alá kerül, melynek alsó ága tagonkénti kényiszerkapcsoiat hatására együtt mozog az előbb említett szalag felső ágával és ezen a helyen, tehát a két szalag érintkezésénél történik a magok kiszúr ása. A jelen találmány szerinti berendezéseknél elmarad' a felső tagos szerazámhordő szalag és a kiszúró szerszámokat az egyetlen, célszerűen ferdén elhelyezett, tagos adagolőszalag kiszúróhengerré kiképzett iánckerékpárja között helyezzük el, a kiszűrés tehát akkor történik, mikor a gyümölcsök elhaladnak a henger mentén. Ezáltal nagyon számottevő előnyöket érünk el, melyek közül a legfontosabbá!!?; a következők: 1. Azáltal, hogy a gyümölcsöt nem a felső, hanem az alsó ág ibielső felületére adagoljuk, elmarad a felső szerszámhordó szalag, ami a gépet lényegesen olcsóbbá, könnyebbé, kisebb helyszükségletűvé és a mechanizmusát egyszerűbbé teszi. 2. Mivel felső szalag nincsen, elmarad az adagoló szalagnak, tagonkénti kénysz.erkapcsoiaíot biztosító kiképzése, ezzel a szalagtagok előállítási k öl ts é ge csökken. 3. Tekintettel arra, hogy a kiszúró szerszámok hengerben vannak elhelyezve, s a ikiszúróhenger kerülete lényegesen rövidebb a korábbi szerszámhoirdó szalagnál, jóval kevesebb szerszámra van. szükség, mint a törzsszabadaloimnál. 4. A jelen találmánynál csak két lánckerékre van szükség, viszont a régebbi szerkezetnél öt pár lánckerék volt, tehát a jelen találmány hajtóerőszükségletét lényegesen csökkenti. 5. A törzsszaba dalom szerint a magok az adagoló szalag belső részére kerültek és onnan kellett azokat Míhoirdani, viszont a jelen találmánynál a magok a henger mentén történő elforduláskor, tehát a kiszúrás alkalmával egyszerűen kihullanak a gépből. 6. Végül az adagoló szalag rövidebb, mint a törzsszabadalom szerint és ez a körülmény is elősegíti a beszerzés és az üzem költségeinek csökkentését. A találmány lényege tehát az, hogy a bevezető garat a gyümölcs elhelyezésére való fészkekkel ellátott, célszerűen ferde adagoló-lánc két ága között van és az alsó ág belső felületénél torkollik, ez a szalag pedig oly lánckerékpárral kapcsolódik, amely a benne vezetett és kényszerpályával mozgatott kiszúrószerszámoik révén kíiszúróhengerré van kiképezve. Ezáltal a gyümölcs etetését és, mozgatását a tagokból álló szalag vagy lánc úgy végzi, hogy ars alsó ágának belső felületére adagolt gyümölcs a törzsszabadalomban védett fészekben elhelyezkedve a kiszúróhenger alá kerül; eközben az egyeis szalagtagok a kiszúróhengarré , kialakított hajtó lánckerékpár körül elfordulnak és a hengerben sugárirányú elmozdulási 'lehetőséggel beépített szerszámtartó hidak két végükön a hengeren kívül elhelyezett, álló kényszerpályák hatására a henger középpontjától távolodnak és a hozzájuk erősített szerszámokat áttolják a henger palástját