149463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony fémek és ötvözetek kéntartalmának csökkentésére

C? Megjelent: 1962, július 31. } MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.463. SZÁM 18. b. 1-3. OSZ M.LY — WE—236. ALAPSZÁM Eljárás folyékony fémek és ötvözetek kéntartalmának csökkentésére Weigl Ernő oki. vaskohómérnök, Budapest, Kiss Antal oki. gépészmérnök, Ózd és Kovács Zoltán oki. vaskohómérnök, Özd A bejelentés napja: 1960. szeptember 19. Ismeretes, faagy a fémek és ötvözetek annál jobb minőségűek, minél kevesebb a káros szeny­nyező elem bennük, ezen káros szennyező elemek között elsősorban a kén elem, amely a fé­mek és ötvözetek minőségét igen erősen rontja. Ezért a. vas- és fémkohászatiban mindenkor a 'leg­nagyobb erőfeszítéseiket tették — és ma is min­dent elkövetnék — a fémek és ötvözetek kéntar­talmának csökkentésére. Különböző eljárások ala­kultak, ki részben a gyártásteöhniikák - vonalán, részben a gyártás előtti és résziben a gyártás utáni kezelésire, amelyek vagy a nyersanyag előkészíté­sével, vagy a gyártott fém és ötvözet utólagos kezelésével kívánják 'ezt a célt elérni. így pl. a vas- és acélgyártás területén már a kiinduló alap­anyagot, az ércet pörkölik, vagy más módszerrel kezelik a kohóiba történő beadagolás előtt, vagy a már legyártott folyékony vasat kezelik külön­böző kéntelenítő anyagokkal. A legyártott vas folyékony állapotbani kezelé­sére .kialakított eljárások, azaz a 'kohón kívüli kén-, telenítő eljárások a legutóbbi időkben, mind na­gyobb tért hódítanak, miután a kohókban tör­ténő kéntelenítés nagy Ikokszfogyasztással jár és a kohók, teljesítményét károsan befolyásolja. A kohón kívül történő folyékony nyersvas kéntele­nítésére vonatkozó eljárások számtalan kialakított módszere közül azonban ez ideiig egyik sem tu­dott a nagyipari alkalmazásban véglegesen meg­honosodni az alkalmazott eljárások sok hátránya következtében. A leggyakrabban alkalmazott a fo­lyékony nyersvasnak szódával történő kezelése, amikor is 1—10 kg/t szódával 40—60%-os kénte­lenítést lehet elérni. Ez az eljárás azonban meg­lehetősen költséges és különösen olyan országban kíván nagyabb áldozatot, ahol a szóda import áru. Hátránya még ennek az eljárásnak az is, hogy a szódás salak erősen marja és így nagyon hamar tönkreteszi az üstöt, továbbá az is, hogy a képző­dő gázok az egészségre nagyon károsak. Végül az is, hogy a szódás salakot a kezelés után feltétle­nül el kell távolítani az üst nyersvasáról, mert különben azzal összekeveredve könnyen visszare­du.kálódik a kén a nyersvasba. A kohón kívül alkalmazott kénitelenítések kö­zül a legalkalmasabbnak látszó eljárásnál a fo­lyékony nyersvasat finom égetett mész porral- ke­verik össze vagy egy forgódobos kemencében, vagy egy excentrikusan forgatott üstben, Ezzel a két eljárással igen magasfoSkú kéntelenítést le­het elérni, de hátránya mindkét eljárásnak, hogy nagy beruházási költségeket tesznek szükségesek­ké, mert azok nagyipari alkalmazásaihoz és folya­matos végrehajtásához egy külön nyersvas keve­rőre, megfelelő számú ilyen berendezésre, daruk­ra stb van szükség, amelyeik mind nagyon költsé­ges berendezéseket jelentenek. A kohón kívüli kóntelenítéshez égetett mészen és szódán kívül más reagenseket is lehet használ­ná, pl. kalciumkarbidot stb., amelyet azután a fent ismertetett eljárásokon kívül közvetlen le­vegő, vagy oxigén vagy más gázzal lehet, befújni a folyékony nyersvasba, akár lándzsával, akár az üst fenekén keresztül. Ezeknek a, befúvásois el­járásoknak hátrányuk, hogy nagyipari alkalma­zásban meglehetősen nagy a gázszükségletük, nagy a szondafogyasztás (lándzsa) éis nagyobb ki­egészítő beruházásokat tesznek szükségesekké, amellett az; elérhető átlagos kéncsökfcenés nein ha­ladja meg a 60%-ot. Mindezen hátrányokat kiiküszöböli a, találmány szerinti eljárás, amely a folyékony fémet és öt­vözetet rázassa! kénteleníti, felhasználva azon tényt, hogy a ként tartalmazó vegyületek, — amely formában a kén, a fémben, ötvözetben je­len van — sokkal kisebb íajsúlyúak, mint a fém,

Next

/
Thumbnails
Contents