149461. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló, bázikus idomtest és abból előállított falazat

149.461 3 éghető anyagú pl. kéregpapírból készült 36 betét van. E betét célja, a kemence melege folytán a 31—33 részeknél keletkező hőtágulásokat kiégetés révén lehetővé tenni. Hasonló betéteket lehet még alkalmazni a 31—34 alkatrészek további érintkezési helyein. Megemlítendő, hogy a fentiekben leírt, találmány szerinti idomtest az alak, az egyes részek alakja és száma, a betétek alakja és száma, a lemezburkolat alkalmazása, tehát kialakítása és a függesztő szervek használata szempontjából soktéléképpen változtatható; hasonlóképpen változhatik az idomtestek kémiai és fizikai szerkezete, ill. tulajdonságai. Példaképpen megemlítjük, hogy az 1—5. ábrával kapcsolatos lehetőségeket kombinálni is lehet, vagy lehet a tűzálló idomtestek technológiájából ismert kialakításokat vagv műveleteket a találmánynál alkalmazni. Küloiibcoképpen lehet természetesen kialakítani a >%ovek végeit is, hogy a kövek vagy idomtestek 'el"iu'gesztését is a kívánt módon lehessen megval'» .tani. Az idomtest egyes darabjaihoz használt tu/ 1' • anyag kiválasztása szempontjából megemlít tndo hogy a kémiai természete szempontjából a •• u -leges és bázikus közötti sajátosságokkal bnha* amivel azt gátoljuk meg, hogy a kő anyaga u betétek vagy burkolatok vasanyagával alacsom hőfokon oldódó vegyületeket létesítsen. Az ene \ onatkozó megfontolások a tűzálló és fémburkolaltal ellátott kövek készítésénél már ismeretesek, itt tehát nem részletezéndők. Az alacsony hőfokon olvadó vegyületek keletkezésének gátlására vonatkozó követelmény mellett gondolni kell még arra is, hogy a tűzálló anyag minősége a követelményeknek megfeleljen, de ez utóbbi követelmény könnyen kielégíthető. Az idomtesteknek a tűzben különbözőképpen viselkedő darabjai egymástól fizikailag és/vagy kémiailag különbözhetnek. Lényegileg azonos kémiai természetű anyagoknál a fizikai különbségek pl. abban állhatnak, hogy ezek az anyagok egymástól főleg a szemcseelosztásban különböznek; további fizikai különbség lehet továbbá v p u ,y fásban is. Ezek vagy ni"w Ii/ik u . >!

<'* >• eltérések természetesen k'UMbi.1«! ^ hatók Kompi tiiEiisEiN h i "> L \ i\ u J ' I j1 m ^,n

Ahol, i ii t i ' A1 A ko\ Oki 'iAb"H et lal-i m • laomtest s elkezeli íelepittseie es az t-,\i^ ' i\ zokia n-zve oeldáka* adunk nug. an eh ekh-4 a szakaszok különböző kombinálása is Iáiba/). 1. darab vagy .szakasz zsugorított rnagnézia, Léiinanag kolví?: zsugorított rnagnézia 20 súlyszázalék, szemcsenagyság 0—0,5 mm zsugorított rnagnézia 80 súlyszázalék, szemcsenagyság 1,7-— 4,5 mm kötőanyaggal sajtolva; a kész darab porozitása 19,8%. 2. darab zsugorított magnéziából, kémiailag kötve: zsugorított rnagnézia 100 súlyszázalék, szemcsenagyság 0—1,7 mm kötőanyaggal sajtolva; a kész darab porozitása 17,2%. 3. darab kromitmagnéziából: zsugorított rnagnézia zsugorított rnagnézia krómérc krómérc kötőanyaggal sajtolva. 20 súlyszázalék, szemcsenagyság 0—0,15 mm 25 súlyszázalék, szemcsenagyság 0—1,7 mm 30 súlyszázalék, szemcsenagyság 0—1,7 mm 25 súlyszázalék, szemcsenagyság 1,7—4,0 mm 4. darab magnezitkromitból: zsugorított rnagnézia 70 súlyszázalék, szemcsenagyság 0-krómérc 15 súlyszázalék, szemcsenagyság 0-krómérc 15 súlyszázalék, szemcsenagyság 1,7-kötőanyaggal sajtolva. -1,7 mm -1,7 mm -4,0 mm