149461. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló, bázikus idomtest és abból előállított falazat

Megjelent: 1965. február 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG áftpm i, ' . -0 "* S7 4 R A PÁ í MI I FÍR 4 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.461. SZÁM 80 b. OSZTÁLY VE—338 alapszám Tűzálló, bázikus idomtest és abból előállított falazat Veitscher Magnesitwerke Actíen-Gesellschafí, Wien (Ausztria) Feltaláló: Honig Friedrich dr., mérnök Ä bejelentés napja: 19ß0. június 13. Osztrák elsőbbsége: 1959. június 12. A találmány általánosságban bázikus anyagból készült tűzálló idomtestekre vonatkozik, főleg kő-és tömbalakban, úgy amint ezeket a részeket tűzálló falazatok vagy faldarabok felépítésére használni szokták. Az ilyen falazatok példájaként megemlítjük a lángkemencék, főleg Siemens— Martin-kemencék boltozatát, és más efféle falrészeket. A találmány főképpen olyan idomtestekre vonatkozik, amelyet az efféle falak készítésénéi különböző kivitelekben, tűzálló anyagból felváltva tehát úgy alkalmaznak, hogy egymásután egymástól eltérő idomtestek következnek. Ismeretesek már metallurgiai kemencék falaihoz olyan megoldások, amelyeknél a bázikus és semleges anyagú köveket felváltva helyezik el. így pl. lehet váltott sorrendben magnezit- és kromitköveket használni, ill. lerakni. Ugyancsak javasolták már, de csupán a kemencék boltozatához a krómmagnezit köveket magnezitkróm kövekkel felváltva használni. Egy másik ismert javaslat szerint a falazatot vagy bélést viszonylag kisméretű kövekből készítik, pl. forgókemencéknél 2— 3 cm vastagságú lemezekből. Az efféle falazatok azonban hátrányosak, mert a vékony tűzálló testek lerakása vagy elhelyezése igen sok kézi munkát igényel, emellett pedig a habarccsal kitöltendő rések vagy a közbenső lemezek száma az idomdarabok kis méretei folytán igen nagy. Emellett valamennyi felsorolt falazatnál a munkahelyre két különböző kőfajtát kell szállítani, ami bizonyos nehézséggel jár, a gyakori helyhiány miatt pedig az elhelyezés is nehéz. Fokozza a nehézséget az is, hogy ezek a kövek külső megjelenésre egymáshoz nagyon hasonlóak, miáltal a helyes sorrend betartása igen nagy figyelmet igényel. Javasolták továbbá a tűzálló idomtest olyan szerkezetét,, amelynél keretszerű részben (főtestben), amely természetesen tűzálló anyagú, egy betétszerű másik tűzálló anyagból készült darab van, és ez a betét vagy a betétek a tűz felé fordított oldalra merőleges elhelyezésűek. Az ilyen több darabból és anyagból készített idomtest nagysága egyenlő lehet a szokásos tűzálló idomtestek méreteivel és előnye állítólag az, hogy a szokásos nagyságot viszonylag vékony lemezek egymásra helyezésével érjük el. Ennél a megoldásnál a habarcs vagy a közbenső lemezek szükséges mennyisége nem nagyobb mint a közönséges egynemű köveknél, a helyszínére pedig csak egyféle építőköveket kell szállítani. Ezek az összetett kövek azonban költségesek, ill. nehezen előállíthatók, mechanikai szilárdságuk vagy tartósságuk nem kielégítő és a keret vagy főtest nem kapcsolódik elég szilárdan a betéthez. Egyébként az ilyen köveket bázikus anyaghoz nem javasolták. A felváltva különböző anyagú kövekből készített falazatokkal elért eredmények, ill. az üzemi tapasztalatok eddig nem voltak annyira kedvezőek, hogy az előállításnál tapasztalható és más hátrányokat az előnyök kiegyenlítenék és túlszárnyalnák. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a felváltva más-más idomtéglákból és tűzálló anyagból pl. sakktáblaszerűen készített falazat kétségtelenül kedvezőbb mint a közönséges kivifel, tehát az egységes anyagú falhoz képest biztosan haladást jelent, ha sikerül az egyes idomtestek készítésére oly eljárást találni, amely gyakorlati szempontból tényleg célszerű és ha emellett