149460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás deutérium dúsítására, ill. nehézvíz előállítására

2 149.460 hideg kolonna felső végén kilépő hidrogént a 3 meleg kolonnában egyenáramban, az 5 katalizá­tor jelenlétében izotópcserének vetjük alá. A 3 meleg kolonnából kilépő hidrogén-vízgőzelegyet a 4 kondenzátorban kondenzáció révén választjuk szét egymástól. A vízrész csökkent deutériumtar­talmú és így kiontjuk, ill. egy kaszkád alacso­nyabb fokozatába vezetjük. A hidrogén-/víz-csere magas hőmérsékletű egyensúlyi helyzete miatt megközelítően felvette a hideg kolonnából kilépő víz magas deutérium tartalmát és azt az 1 hideg kolonna alsó végénél abba visszavezetjük. Lehet azonban ezen hidrogén egy részét egy kaszkád magasabb fokozatába vezetni. Azáltal, hogy a 3 meleg kolonnában vízgőzzel egyenáramú cserében dolgozunk, a 3 meleg kolonnában a cseppfolyós víz gőznyomása már nem szab felső határt e ko­lonna hőmérsékletének. Ennek hőmérséklete cél­szerűen 300—700 C° között van. A hideg kolonna hőmérséklete előnyösen 20 és 100 C° között van. Nem szükséges az 1 és 3 kolonnákat már magas nyomás alatt üzemeltetni sem. A nyomás célsze­rűen 50 atmoszféra alatt legyen. Meg van a lehe­tősége annak is, hogy a találmány szerinti üze­meltetésnél a katalizátort a víz elpárolgása után száraz állapotban nyerjük vissza és azután az. 1 hideg kolonnába táplálandó vízhez keverjük ismét hozzá, úgy, hogy a katalizátor ülepedését nagy­mértékben ' kizárjuk. Hasonlóképpen, mint a Becker által javasolt hidrogén és cseppfolyós víz közötti nagynyomású kicserélésnél, a találmány szerinti eljárásnál is ki­nyerhető mind hidrogéntartalmú gázok, pl. ammo­nia-szintézisgáz, mind pedig magának a víznek deutériumtartalma. Az utóbb említett változatnál a Becker-féle eljárás esetén mindenesetre a me­leg kolonnában levő viszonylag alacsony hőmér­séklet miatt az anyagáramlások egy hármas fak­torral nagyobbak. Ez a hátrány a találmány sze­rinti eljárásnál szintén kiküszöbölődik, miután a meleg kolonna magas hőmérsékleteinél a moláris folyadék- és gázáramok azonos nagyságrendűek. A vízben szuszpendált katalizátor a víz elgőzö­lögtetése után száraz állapotban nyerhető ki és adott esetben regenerálás után, a hideg kolonna tetején tér vissza a körforgásba. Lehet ezenkívül a katalizátort nedves állapotban kinyerni és az utólagos szárításnál nyert vizet termékként fel­használni. A meleg kolonna szilárdágyas katali­zátorral, előnyösen krómoxidon levő nikkellel, vagy aktív szénen levő platinával van ellátva. A találmány értelmében ezenfelül lehetőség van arra is, hogy a szuszpenziós katalizátort csupán a 3 meleg kolonna elhagyása után nyerjük ki. Ez­által szükségtelenné válik a meleg kolonnát szi­lárd ággyal ellátni. Természetesen lehetséges a találmány szerinti eljárás energiaköltségeinek csökkentése céljából hőkicserélőket is beiktatni. A deutérium kivétele az 1 és 3 kolonna között történik hidrogén, vagy mégifíkább víz alakjában. Az 1. ábrán bemutatott berendezés hidrogénen, ill. vizén, ill. mindkettőn keresztül ismert módon egy elválasztó kaszkád további fokozataira csat­lakoztatható. Ezáltal a fajlagos berendezési költ­ségek jelentősen csökkenthetők. Hidrogéntartalmú gázok deutériumtartalma is kinyerhető a talál­mány szerinti eljárással, 'amennyiben e hidrogént egy forró kolonnában, kb. 300—700 Cc-os hőmér­sékleten, vízgőzzel, egyenáramban, katalizátor je­lenlétében izotópcserének vetjük alá. Ezt követően a vízgőzt kondenzáitatjuk és egy hideg dúsítoko­lonnában, pl. 20—100 C°-on katalizátor jelenlété­ben a meleg kolonnából ellenáramban vezetett hidrogén deutériumtartalmát e víz felveszi. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás deutérium dúsítására, ill. nehézvíz előállítására izotópcsere segítségével hidrogén-Víz rendszerben, katalizátor jelenlétében, azzal jelle­mezve, hogy az izotópcserét egyik kolonnában hidrogén és cseppfolyós víz között ellenáramban játszatjuk le, míg egy ehhez csatlakozó kolonná­ban a deutériumcseré hidrogén és vízgőz között egyenáramban történik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a vízben szuszpen­dált katalizátort a csatlakozó kolonnába történő belépés előtt vízelgőzölögtetéssel leválasztjuk és a hidrogén és vízgőz közötti izotópcserét szilárd­ágyas katalizátorral végezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tás! módja, azzal jellemezve, hogy az első kolon­nában szuszpendált katalizátort a hidrogénnel és vízgőzzel együtt a csatlakozó kolonnába is belép­tetjük és az izotópcserét e kolonnában is ezzel a katalizátorral segítjük elő. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második kolonnából kilépő vízgőzt kon­'denzáció után az első kolonna felső végébe vezet­jük, míg a kondenzáció után maradó hidrogént az első kolonna alsó végén léptetjük be. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy azt az első kolonnában pl. 100 C° alatti hőmér­sékleten, célszerűen 20—50 C°-on, míg a csatla­kozó kolonnában pl. 300—700 C°-os hőmérsék­leten végezzük. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója G2064S. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents