149459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbaminsavészterek, valamint ilyeneket tartalmazó növényirtószerek előállítására

149.459 tamu r i 1 i 1 1 ^ i eü oldatát adjuk. Az eleget 1 o - hi-^za 'i-i^iuk állni szobahőmér­sékleten -> i|J 4 i i o /-ii forraljuk visszaese­pego hiiti a 1 ill Lr£iLi' -, 1 ^ber. bőséges csapadék kép/or ' ' cik ilnut, i1- e 30 ml benzolból át­kristal-c < '1 Sza.^a- ui m 19,5 g 2-(3'-klórfenil­-kaiba i • "N-diincV-->'o, ' iHiamidot kapunk, amcl ""_ '' C -on oh ad 6. péida: 21 g 3-klórfeKil-izocianátot 40 ml benzolban ol­dunk és az oldathoz 16 g N-etil-laktamidot adunk, majd az elegyet 4 óra hosszat forraljuk visszacse­pegő hűtő alatt. Lehűlés közben bőséges csapa­dék képződik, amelyet elkülönítünk. A leszűrt csapadékot 40 mi 50 térfogatszázalékos etilalko­holból átkristályosítjuk: ily módon 11 g 2-(3'-klór­fenil-karbamiloxi)-N-etil-propionamidot kapunk, amely 128 C°-on olvad. 7. példa: 10,3 g 3-metil-fenil-izocianátot 30 ml benzolban oldunk, az oldathoz 8 g N-metil-laktamidot adunk, majd az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszacse­pegő hűtő alatt. A reakcióelegyet ezután csökken­tett nyomás alatt bepároljuk; 14 g viszkózus olaj marad vissza, amely lehűlés közben kristályoso­dik. Ezt a terméket aceton és éter 1 : 2 térfogat­arányú elegyéből átkristályosítjuk, amikor is 8,5 g 2-(3'-metil-fenil-karbamiloxi)-N-metil-propion­amidot kapunk, amely 98 C°-on olvad. 8. példa: 23,8 g fenii-izocianátot 75 ml benzolban oldunk, az oldathoz 20.6 g N-metil-laktamidot adunk és az elegyet 5 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hű­tő alatt. Lehűlés közben a termék kikristályoso­dik. A kristályos csapadékot megszárítjuk és 250 ml vízzel eldörzsöljük. Szárítás után 36 g 2-(fenil­-karbamiloxi)-N-metil-propi onamidot kapunk, amely 122 C°-on olvad. A termék olvadáspontja vízből történő átkristályosítás esetén nem válto­zik. 9. példa: 23,8 g fenii-izocianátot 75 ml benzolban oldunk, és az oldathoz 23,4 g N-etil-laktamidot adunk. Az " elegyet 20 percig hagyjuk szobahőmérsékleten áll­ni, majd 4 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hű­tő alatt. Lehűlés után a benzolt elpárologtatjuk és a visszamaradó olajszerű terméket 150 ml vízzel felvesszük. A leváló szilárd anyagot szűréssel el­különítjük, majd vákuumban, tömény kénsav fe­lett megszárítjuk. Az így kapott terméket etilace­tát és petroléter 1:3 tf. arányú elegyéből átkris­tályosítjuk, amikor is 19 g 2-(fenilkarbamüoxi)-N­-etil-propionamidot kapunk, amely 116 C°-on ol­vad. Az 1—9. példákban leírt termékek előállítása során kiindulóanyagként alkalmazott helyettesí­tett izocianátokat Vittenet [Bull. Soc. Chirn. 21, 586 és 954 (1899)] módszere szerint állíthatjuk elő. A helyettesített laktamidok előállítási módját a következő szerzők ismertetik: Ratchford [Org, Chem. 15, 326 (1950)] és Ratchford és Fisher [Am. Soc. 69, 1913 (1947)]. 10. példa: 10 rész 2-(3'-klórfenil-karbamiloxi)-N-metil-pro­pionamidot (amelyet a 4. példában leírt módon állítottunk elő) 90 rész acetofenonban oldunk és az oldathoz 10 rész etilénoxid-oktilfenol konden­zációs terméket (1 mól oktilfenolra 10 mól etilén­oxiddal) adunk. Az így kapott oldatot, vízzel tör­ténő megtelelő hígítás után gyomok irtására hasz­nálhatjuk fel kultúrnövény-vetésekben. 11. példa: 10 rész 2-(3'-metilfenil-karbámiloxi)-N-metil­-propionamidot 40 rész ciklohexanonban oldunk, majd a kapott oldathoz 10 rész etilénoxid-oktilfe­nol (1 : 10 mólarány) kondenzációs terméket adunk. A kapott oldatot, vízzel történő megfelelő hígítás után kultúrnövény-vetések gyom elleni védelmére használhatjuk fel. 12. példa: 50 rész 2-(3'-klórfenil-karbamiloxi)-N-etil-propi­onamidot alaposan öszekeverjük 40 rész talkum­mal és 10 rész nátrium-dodecilbenzolszulfonát ala­pú nedvesítőszerrel. Ily módon, a keverék finom porrá őrlése útján olyan por alakú terméket ka­punk, amely vízben könnyen szuszpendálható. Az így készített vizes szuszpenziót, megfelelő adago­lásban, kultúrnövények gyomok elleni védelemre használhatjuk. Az 1—9. példában leírt módon előállított termé­kek, valamint az e termékek hatóanyagként való felhasználásával a 10—12. példa szerinti módon készített gyomirtószerek különösen a Graminacea­féle gyomok irtására használhatók, így pl. az aláb­bi gyomnövények ellen: Avena fatua Lolium perenne Echinocloa crusgalli Seteria faberii Digitaria sanguinalis Alopezurus pratensis. A gyomirtószer felhasználásra kerülő adagjai a kiirtandó növények fajtájától és a kívánt hatás mértékétől függően szabhatók meg. E két ténye­ző figyelembevétele mellett általában hektáron­ként 0,250 kg és 10 kg közötti hatóanyagmennyi­ség felhasználásával érhetünk el jó eredményeket. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az alábbi (I) általános képletű, nö­vényirtó hatású új karbaminsavészterek előállí­tására

Next

/
Thumbnails
Contents