149454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás újsteroidok előállítására

149.454 haW ^' ii ol ^ Pirii 1 < d or( ! < t- K J t < 1 , Pl n"< 1U \- "" i i t "< Jlcil' < l 1 t ir l i , V n U 1 • [1V| 1' 'j ' i r ,_ r 1 1 ib^j! i-1 i it- < r \ l P' n L 1K L!L L Í ^ le ;Ai'iakenr V^PII I I -> v iiu -'li'Hl O \-S'I S ' IV "> ' i < « 1 ) I h ím v \ r '' i , j '• i i \-Hi i •> ív ->i nud, b i1 "> nbi >n "I 1 i d ]l loi ul e-. -| n 7 '1 ' í"-1 1 'i .' 1 i ' I -umklo i'1 -s N-i lo -, MI i A 9 11 "»„Ao- ^\ui>l ' 1( l'T 3 r i>l] T 1 po/jt \ J "> ' i ' v, h l ligen innal alkotott i 'a''Ci n •><"< t nast ko­ve4 " en \ cx Daibi ím n < > i , g t A7 1 p07LCl\ ^ Ü • Cj J. ' ' ida hetei p >ini"- i 1 j i i < "• -hilv am a" il Ttlet^ i­­[ -, ' hi i (^ n c ,J noi-iih z i <t ' 1 i /v i l (i al Ti •" k' pp "• - c ' i i\ t- \ a i -b''i pl ^ -jiuiflKVi p í f- -> i < "• Ot c1 r 4-n \> m v 1 J p e< i - i 1 »n gy ile< Azok a un MII' ti u tii­logén-dono' oi i., 1 i í i n pl klór, bróm í >c b n 1 > i tJ n-diud amelyeket a ol an i ^ i =>s i í v. ill iln tz­hatók a kv_ cssxdeln i !oi_,novb •• l-> i1 o i­mában, amely P -.etu« "> r h " 1-ni 1 L*4e adjuk a r<- ü iokcveii-s.be \ Jg ^wiiki i v g pedig megfelelő oki" "e< ben i i p1 • ~r avban vagy tetral liiufui mbaii E_ 11 i <-i u is "- e­rint a kívánt halo cn \ \tv h il n ke\eiek a „helyszínen fepl^/the ) ol '^ipi ' i_, => t <_ roid, egy pmti^ h-iJt^cndin ' i ii pl i/ ^­-bromszukcimmid mennyiséget U.9—1,2 eisviva­lens mennyiségben adjuk a hozzáadandó halogén­nél nagyobb vagy hasonló elektronegativitású ha­logén iont tartalmazó reakciókeverékbe. Ezt -a ha­logén aniont helyettesítheti egy hidrogénhaloge­nid vagy egy megfelelő só, mint pl. nátrium-bro­mid, litiumklorid, káliumíiuorid vagy pedig egy sav és megfelelő só keverékei. Abban az esetben, ha a halogén anion forrását egy hidrogénhaloge­nid képezi, általában megközelítően az elméleti mennyiségeket alkalmazzuk, míg a halogénsó for­májában szereplő anion forrás nagy feleslegben lehet jelen. Az anionnak ez a feleslege gyakran hasznos abban az esetben, ha egy adott reakció­ban nagyobb kitermelést és nagyobb tisztaságot kívánunk elérni.- Egy halojtén anion forrás akkor is alkalmazható, ha a reakcióban keverék halogén molekulát használunk, amely esetben elektronega­tívabb anion forrást alkalmazunk, pl. egy meg­felelő klorid-sót vagy pedig kiórhidrogént hasz­nálunk jódmonokloridos halogénezés esetében. Az elmondottak alapján látható, hogy nagyszá­mú egyenértékű eljárás alkalmazható ugyanan­nak a vegyületnek előállítására. Egy 9«,ll,#-di­klór-vegyület pi. előállítható a következő reagen­sek és vegyületek alkalmazásával: (1) ecetsavban oldott klór és litiumklorid, (2) jégecetben oldott N-klórszukcinimid és litiumklorid, (3) jégecetben ol­dott nátriumklorid és N-klórszukcinimid tetrahidro­furánban oldott klórhidrogénnel együtt, (4) jégeceí­ben oldott klór magában vagy pedig előnyösen litiurnklcrid jelenlétében, (5) víztartalmú ecetsav­ban oldott jódbenzol-diklorid. Az egyes reakciók­nál az oldószer megválasztását a reagenseknek a vegyi folyamatban mutatott oldhatósága és reak­tivitása határozza meg. % 9 i i haíogénezési folyamat általában megfe-1 [ o 1 i zerben f; C°——50 C° hőmérséklet tartó-­a i v br n játszódik le 30 perctől 24 óráig terjedő io lat1 " a reagensek reaktivitásától függően. Az o iic, említett reagensekkel végzett halogénezés-i I -.in osen jégecetet alkalmazunk egyetlen vagy >ol> oldószerként annál a reakciónál, amely >- obah mérsékleten megközelítően 2 óra alatt ját-Ju 1 •• Alkalmazhatók egyéb oldószerek ma­g ""iv'iin vagy pedig ecetsavval kombinálva. Ilyen VI - nk lehetnek az alacsonyabb alifás savak, io ot J az ecetsav vagy dietilecetsav, halogéné­ül t s/t r hidrogének mint pl. metilénklorid vagy tki ,i(,iiii, telített éterek, mint tetrahidrofurán és di J an i^gyéb közömbös oldószerek, mint pl. di-Ui^iils ahoxid, továbbá ezeknek az oldószereknek n ""^LOIPIO keverékei. Azt tapasztaltuk, hogy a 9,1.1-kötésű halogéne­zés bizonyos körülmények között kedvezőbben játszódik le nem-reaktív oldószer, mint pl. meti­lénklorid, kloroform vagy széntetraklorid jelen­létében, továbbá azokban, amelyekhez egy szerves bázist pl. piridint adtunk. Egyéb alkalmazható bá­zikus vegyületek a következők: harmadrendű aminők mint trimetilamin, trietilamin és előnyö­sen harmadrendű aromás aminők mint dimetil­anilin, luíidin, kollidin és más helyettesített piri­din-származékok. A harmadrendű amin koncent­rációja lehet 80 mol 1 molzjl " 11 -steoridra számít­va, előnyösen azonban 20 mol egyensúlyi érték alatt van. Egy halogénezett szénhidrogén oldószerben oldott harmadrendű amin alkalmazása különösen akkor előnyös, ha egy 17- hidroxil csoportot tartalmazó ste­roid, különösen pedig az androsztán sorozatba tartozó steroid halogénezéséről van sző. A 17-helyzetben egy másodlagos hidroxil-csoportot tar­talmazó androsztán, mint pl. a 4,9(1 l)-androszta­dien-17/'?-ol-3-on, ecetsavban pl. N-klórszukcini­middel és klórhidrogénnel történő halogénezéskor, könnyen észtereződik a 17-hidroxilnál azonfelül, hogy 9 és 11 helyzetben halogéneződik, amikor is a 9,ll-dihalogén-androsztadien-17/5-ol-3-on és 9,11--dihalogén-androsztadien-17/5-acetoxi-3-on egy ke­veréke képződik. Másrészt viszont abban az eset­ben, ha egy előbb említett androsztadient ugyan­azzal a reagenssel széntetraklorid oldatban kb. 1,1 molaris egyensúlyi piridin jelenlétében halo­génezünk, csaknem az elméleti mennyiségű 9,11--dihalogén-17/?-hidroxil-androsztadient kapjuk 17-acetát szennyeződés nélkül. A továbbiakban a 17-harmadrendű hidroxil-csoportot tartalmazó and­rosztánok mint pl. a 17-«metilo4,9(ll)-androszta­dien-17/^-ol-3-on, könnyen átrendeződnek és/vagy dehidrálódnak valamely erős sav jelenlétében. így

Next

/
Thumbnails
Contents