149445. lajstromszámú szabadalom • Higanyérintkezős forgásérzékelő készülék

2 149.445 érintkezőknek sorbakapcsolt kivezetései egyrészt a —8— külső csúszógyűrűhöz, másrészt pedig a —9— belső csúszógyűrűhöz csatlakoznak. Ezekhez a csúszógyűrűkhöz egy-egy —10— kefe tartozik, melyeket egyrészt a —11— belső kefetartó kar, másrészt a —12— külső kefetartó kar hordozza. A kefetartó karokat a —3— alaplaphoz —13— csavarok rögzítik, amely csavarok célszerűen a —14— csatlakozó vezeték megfogására is szol­gálnak. Ezt a csatlakozást —15— kapocsfedél borítja. A forgásérzékelő belső szerkezetét —18—­borítófedél takarja. A találmány szerinti higany érintkezős forgás­érzékelő készülék működési elve az 1. ábra sze­rinti példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetve, a következő: A forgásérzékelő készülék —2— tengelye egy alaplapot forgat, amely alaplapon egy, a ten­gellyel koncentrikus kör mentén elhelyezett, egy­máshoz képest 120 fokos elrendezésű —7— higanjr­érintkezők vannak. A példakénti kiviteli alaknál függőleges síkban elhelyezett higanyérintjkezők közül a felül levő álló, vagy egy meghatározott fordulatszám alatti állapotban megszakítja az áramkört. Ha az érzékelendő tengely forogni kezd és magával viszi a forgásérzékelő készülék —2— tengelyén keresztül a —7— higanyérintkezőket, akkor egy bizonyos, a készülék kialakításától függően beállítható fordulatszám eléréséig mindig lesz olyan érintkező, amely az áramkört meg­szakítva tartja. E fordulatszám elérésekor és a fordulatszám elérése után a centrifugális erő a higanyérintkezők higany cseppjeit a benyúló érint­kezőkhöz szorítja, és ez állandó zárt áramkört biztosít. A forgó alaplapról az áramkör folytonos­ságának biztosítása —Q és 9— csúszógyűrűkön és —10— keféken keresztül történik. Megemlítjük a találmány egy másik példakénti kiviteli alakját is, amelynél az érzékelő tengely függőleges, így a higanyérintkezőt tartó forgó­tárcsa vízszintes elrendezésű. Ennél a kiviteli alaknál elegendő csupán egy higanyérintkező fel­szerelése és az állíthatóság, az esetben a higany­érintkező hossztengelye forgótárcsához, illetőleg az érzékelő tengelyhez való hajlásszögének vál­toztatásával valósítható meg. A következőkben a találmány egy példakénti kiviteli alakjának működését — a 2 és 3 — min­den részletet feltüntető ábrán ismertetjük. A for­gásérzékelő készülék az —1— érzékelő tengely végéhez —2— tengelyével csatlakozik. Ez a ten­gely a forgásérzékelő készülék —3— alaplapjába elhelyezett, célszerűen porkohászati úton készült önkenő —4— csapágyban foroghat. A —2— tengely végére van felerősítve a szigetelőanyag­ból készült —6— forgótárcsa, amely tárcsának a helyzetét az —5— közgyűrű rögzíti. A—6—forgó­tárcsán a —2— tengellyel koncentrikus körív mentén van elhelyezve a példánkban három darab —7— higanyérintkező, egymáshoz képest 120 fokkal eltolva. Ezeknek a higanyérintkezőknek a rögzítése célszerűen a —6—• forgótárcsán sugár­irányban állíthatóan történik. A higanyérintkezők edényeibe benyúló, egymással sorbakötött érint­kező csapocskák két kivezetése az ugyancsak '—6— forgótárcsára szerelt —S— külső és —9— belső csúszógyűrűkhöz csatlakozik. A három da­rab higany érintkező közül a —2— tengely álló -helyzetében legalább az egyik .az áramkört min­dig megszakítva tartja. A —2— tengely forgása esetén is fennáll ez a megszakítás mindaddig, amíg a forgás következtében a centrifugális erő olyan nagy nem lesz, hogy a higanyérintkezők higany cseppjeit sugárirányban az érintkezők edé­nyébe benyúló érintkező csapocskák végéhez nem szorítja. Ebben az esetben tehát egy előre be­állítható fordulatszám elérésekor a higanyérint­kezők mindegyike zár, így záródik a készülék áramköre is. A —7—• higanyérintkezők sugár­irányban való állíthatóságára azért van szükség, hogy egy ugyanazon berendezéssel több fordulat­szám, illetőleg pontosabb fordulatszám beállítás legyen elérhető, mivel a higanyérintkezőknek a tengely középpontjától való eltávolításával, vagy ahhoz közelítésével a centrifugális erő nagysága azonos fordulatszám mellett változtatható. A 2. és 3. ábra az áramkör -folytonosságát biztosító kefeszerkezet elrendezését, valamint az áram hozzávezetést egy célszerű példakénti kiviteli alakban mutatja be. így a fentebb említett —8— külső és —9— belső csúszógyűrűkhöz egy-egy —11— belső és —12— külső kefetartó kar tar­tozik, amelyekbe elhelyezett —10 kefék a csúszó­gyűrűkkel érintkeznek. A kefékhez a hozzáveze­tés célszerűen a —14— csatlakozó vezetéktől a kefetartó karokon keresztül ezeket a karokat rögzítő —13— csavarok közvetítésével valósít­ható meg. A találmány szerinti híganyérintkezős forgás­érzékelő készülék elvileg bármely fordulatszámra készíthető, az érzékelendő fordulatszám alsó ha­tárát a gazdaságos kis méretekre való törekvés, felső határát pedig a szerkezeti méretek csökken­tesének lehetősége, illetve a centrifugális erők nagysága határozza meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Híganyérintkezős forgásérzékelő készülék, melyre jellemző egy határfordulatszám alatt áramkört megszakító és e határfordulatszám felett áramkört bekapcsoló, a készülék tengelye (2) ál­tal forgatott egy, vagy több sorbakapcsolt higany­érintkező (7). 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, melyre jellemző a higanyérintkező, vagy higanyérintkezők olyan térbeli elrendezése, amely­nél a tengely nyugalmi állapotában az érintkező, vagy az érintkezők közül valamelyik az áram­kört megszakítja. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti forgásérzé­kelő készülék kiviteli alakja, melyre jellemző a higanyérintkezőknek sugárirányban állítható mó­don forgó tárcsára (6) való felerősítése. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, melyre jellemző a forgó tárcsára szerelt két csúszógyűrű (8, 9) és e csúszó-

Next

/
Thumbnails
Contents