149430. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus készülék diagnózis megállapítására és therápiás célokra

2 149.430 meridiánon keresztül át és azt is irritálja (szív és máj panaszok egybeesése!). A kezelés során az arany és ezüsttűk alkalmazása, miután, a két fém hidrogénre vonatkoztatott elektromos potenciálja más (arany -|- 1,5 Volt + 0,8 Volt) ezeket az energia többleteket, ill. hiányokat kiegyenlítik. A kiegyenlítés bizonyos galvanikus (elektrolytikus) folyamat lejátszódása közben megy végibe. így a megbetegedett szervnél, mely legyengült „pótenergiát", ami talaj dóriképpen a szerv helyes működésénél fellépő energiát adja, vezetnek vissza. Jellemző, hagy tűszúrás alkalmazásánál míg az energiák nem egyenlítődnek ki, a beszúrt tűk csak fájdaloimérzés mellett húzhatók ki, a kiegyenlítődés befejeztével azonban a testből könnyen kihúzhatók. Az előzőekben írtak összefoglalása az, hogy a szervezetben fennálló elektromos folyamatok önmagukban zártak és egyensúlyiban vannak. Azonban, ha valamely megbetegedés során a szervezet egy része irritációnak van kitéve, az egyensúly megbomlik. Az egyensúly megbomlásának következtében fellépő elektromos energianívó eltolódások természetszerűen bekövetkeznek. Az e'lekítroimos energiánívók eltolódása, a meridiánokban, ill. az azon elhelyezkedő pontokon is fellép. Ezek a pontok a bőrfelületlen vámnak, így hozzáí érhetők. A pontokon történő látszólagos ellenállás mérésié, mely pontok a meridiánon vannak, jobban megvilágítandó. A pontok a 'meridiánok jellegzetes részei, így a meridián elektromos állapotával azonos állapoton vannak. Mind a meridiánok, mind a pontok elektromos jellegüknél fogva környezetükben a bőrön elektromos jelenséget, töltésosztást sitib. hoznak létre, de ezen felül mivel a szerveksben nedvek is keringenek etektrolytiikus ha- • tás is fellép. Ezek összesséigüikben azt eredményezik,hogy a pont és annak 1—2 mim sugarú körrel határolt körzetében a 'bőrfelület vezetőképessége megváltozik. Ez a változás olyan mérvű, hogy a mérés során a mérőelekíródával gyakorolt nyomás ami viszonylag kicsi, elegendő a ponton mérhető elektromos jellemzők meghatározására. A pont és a bőrfelület közötti barréteg ellenállása ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyható. Az eddig végzett mérések ezt igazolták, olyan egyéneknél akiknél a pont környezetében erős bőrkérgesedés vagy más okiból bekövetkezett bőirvastagodás, ill. elhalt bőrréteg volt, csak ezen bőrréteg eltávolítása után volt lehetséges a pont megmérése. Ez persze a mérési eljárást nem gátolja, mert ilyen „elzárt" pont mérihetetlensége esetén a meridián más szakaszán, sok jól mérhető pont található. Ahhoz, hogy a szervezetben lefolyó változásokat mérni lehessen anélkül, hogy a mérőairammal a szervezet működését megzavarnánk iszükséges, hogy a mérőáram azonos nagyságrendű legyen a szervezetiben fellépő áramokkal. Ezeket kísérleti úton meghatárózták többen és kíb. 1—2 x 10~7 Amp nagyságrendűnek találták (Regelsberger). Nagyobb rnérőár.amokkal ténylegesen hosszabib-rövidébb ideig tartó elváltozásokat lehet előidézni, amint az a mérések során kiderült. Mint az az előzőekben a szervek energiaállapotára vonatkozó megállapításokból következik a szervek látszólagos ellenállása igen fontos összefüggésben van a tényleges állapottal. A szervekben vegyi folyamatok mennék végibe és ezek eredményeként bizonyos elektromos jellemzők észlelhetők. Irritáció esetén a vegyi folyamatok lefolyásában zavar támad, és a szerv nem képes elektromos jellemzőit tartani. Ez a jelenség egy akkumulátorhoz hasonlítható, vagy annak is nevezhető. Ismeretes, hogy az akkumulátorban lejátszódó vegyi reakciók bármilyen megzavarása az akkumulátor teljesítőképességét csökkenti, belső ellenállása megváltozik. A szervezetben a helyzet teljesen analóg. Az egyes szervek látszólagos ellenállásait meghatározták, érdekes a mérések azt bizonyítják, hogy a meridián bármely definiált pontja és egy tetszőleges bőrfelület (pl. tenyér vagy talp) között mért szerv ellenállások azonosak, de az egyes szerveken mért ellenállások is egyenlők egymással normális (egészséges) állapotban. Itt még rá kell mutatni, hogy a meridiánok hossza nem befolyásol, miután olyan vezetőképességgel rendelkeznek, hogy ellenállásuk nem észlelhető. A szervek látszólagos ellenállásának azonossága a szervezet energia egyensúlyából is adódik, hiszen egészséges állapotban azonos áramok folynak és így nem képzelhető él különböző ellenállású hely a körfolyamaton 'belül, viszont irritált állapotban már az egyensúly eltolódása következik be, ami az arányváltozásokat indokolja. A látszólagos ellenállás szó használata nem véletlen. Az egyes szervek valóban ilyen jellegű ellenállást mutatnak, ugyanis részben kapacitív, résziben oíhmikus ellenállásból adódik teljes ellenállás értékük. Ez az akkumulátor analógiából is következik, tehát nem egyszerű dhmikius ellenállás változás mérésről van szó, hanem sokkal bonyolultabb összefüggésről. A mérés, illetve a diagnózis megállapítása az előzőekben ismertetett elvek alapján a következőképpen történik, néhány a készülékre vonatkozó ismeret előireibocsátésával. A készülék műszerének skálája úgy van önkényesen megválasztva, hogy az egészséges szervnek megfelelő látszólagos ellenállásértéik (a továbbiakban ellenállás) a skála közepén van. A mérés során ettől a „normától" való eltérések észlelhetők. A méréshez két elektróda szükséges, egy hengeres marokelektróda, melyet a vizsgálandó egyén kézben tart és a tapogatóelektróda, melyet a vizsgál-' ni kívánt pontra helyezünk. A mérés során a szervezet fő részeinek (szív, máj stb.) 'megfelelő pontokhoz tartozó ellenállás értéket megmérjük és megállapítjuk a normától való eltéréseket plusz, ill. mínusz irányban. Az összes szerv-meridiánok végpontjait megvizsgálva, néhány szerv-meridián végpontján kiugró értéket tapasztalunk. A kiugró értéket adó meridiánon további pontokat kontrollálva, kiadódnak azok a szervek, melyeknél nem a meridiánok, ill. pontok localis eltéréséről van szó, hanem a teljes meridián-hossz mentén tapasztalható a kiugró érték. Miután így szelektálódtak a gyanúsnak talált szervek, az egyes szervek megbetegedéseire jellemző