149425. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékmérő berendezés

Megjelent: 1962. június 15. 1 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.425. SZÄM 42. k. 1—7. OSZTÁLY — ZO—74. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nyomatékmérő berendezés Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Budapest Feltalálók: Zombori János oki. gépészmérnök, Kolozsy Zoltán technikus, Balogh László technikus, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1959. november 23. A találmány nyomatékmérő berendezés, amelylyel mind a laboratóriumi nyomat ékimérések et, mind a terepen dolgozó taaj.tógépek által üzemköziben közölt, ill. munkagépek által felvett nyomatékok mérését üzembiztosan és megbízhatóan lehet elvégezni. A vizsgáló állomásoknak és 'kísérleti intézeteknek általában komoly problémája gépekben (pl. járművekben, traktorokiban) levő szabadtengelyek vagy tengelyvégződések (kardántengely, erőleadó tengely stb.) nyomatékának mérése. A nyomatékok mérésére (használt és ismert nyomatékmérő beremdezések. nem .mindenben felelnek meg a modern, méréstechnikai követelményeknek, így pl. a hidraulikus nyomatékmérő berendezések túlságosan drágák, azonkívül üzembiztonságuk kicsi, és jelentős karibantartási munkát igényelnek, így pl. állandóan ellenőrizni kell az olajmennyiséget, és az olajat gyakran kell utántölteni . Az ismert nyomatékmérők másik nagy csoportja rúdanyag torziós deformálódásának segítségével határozza meg a mérni kívánt nyomaték nagyságát. A rúd torziós deformálódásának nagyságát nyúlásmérő bélyeggel elektronikus úton érzékelik. Ezeknek nagy hibája, hogy csak laboratóriumi méréseknél használhatók, mert tömeg, ill. terepszerű méréséknél az előírt pontossághoz szükséges előfeltételek általában nam állnak rendelkezésre. Nyomatékmórésíhez az ismert bélyeges nyúlásmérők azért sem alkalmasak, mert a bélyegen, ill. a huzalhurkokon átfolyó áram leszedésére — mivel a huzalhurkokat hordó test forog — keferendszerre van szükség, amely drága szerkezet, és gyakran meghibásodik. A normál bélyeges méréseknél a kis nyomatékok és az ezekkel létrehozott kis deformációk esetén a nyert áramerősség nagymértékű felerősítést kíván, és az elektroncsöves erősítők a terepen végzett méréséknél gyakran meghibásodnak. A torzióra igénybevett, ill. deformálódott anyagtest anyagszerkezete (bizonyos számú mérés elvégzése után — kis mértékben bár, de — megváltozik, ami a mérési eredményeiket meghamisítja. Ismerték mechanikus szerkezetű, fogaskerekes nyomatékmérő berendezések is (Amsler, Rolls-Royce stb.). Ezek egy része túlságosan sok alkatrészből áll, bonyolultak. A sok alkatrész miatt gyakori a meghibásodás és azonkívül a fellépő súrlódó erők gyakran meghamisítják a mérési eredményeket. Az ilyen 'bonyolult felépítésű mechanikus nyomatékmérő berendezéseket gyakran kell hitelesíteni. Ismert olyan fogaskerekes nyomatékmérő is, amelynél két fogaskerék között, ezek középpontját összekötő egyenesen levő középpontú kisebb fogaskerék van egy az egyik karján súlyt tartó kétkarú emelő másik végére forgathatóan erősítve. Ennél a helyes mérés lényeges előfeltétele, hogy a két nagykerék a közbülső keréknek pontosan ugyanazt az osztókörét érintse. Ehhez nehezen teljesíthető elhelyezési követelmények kielégítése és pontos keréktávolságo'k szükségesek. A két nagykerék által kifejtett erő csak akkor támad a közbülső keréknek ugyanazon az osztókörén, ha a súlyt tartó kar, a mérlegkar pontosan vízszintesen áll. A mérleg csak egyik irányban stabil, a súly emelőkarjának felfelé való kilengése esetén. A mérleg a 0 mutató állásba való pontos kiegyenlítés esetén labilis. Mivel a fenti