149423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módosított sellak előállítására

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% •íir ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.423 SZÁM 39. c. OSZTÁLY — VI—315 ALAPSZÁM ——•»' ' Ilin—»i——« ——^^.—i——»——•———^—————• _ —— SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás módosított sellak előállítására Villamosipari Kutató Intézet Klement Gottwald Villamossági Gyár Feltalálók: Hevenesiné, dr. Magyar Laura vegyészmérnök, Dávid Péter vegyészmérnök, Zoltánné, dr. Windisch Klára vegyészmérnök, Szabady Jenő gépészmérnök A bejelentés napja: 1960. augusztus 25. A találmány lényege a sellak módosítása oly módon, hogy a módosító vegyület, főképpen mű­gyanta, megfelelő funkciós csoportja révén a sel­lakkal (reakcióba lép és a keletkezett reakcióter­mék a kiindulási anyagaknái jobb tulajdonságok­kal rendelkezik. Számos példát találunk a gyakorlatban, és a szakirodalomban a sellak módosítására. A módo­sítások legnagyobb része a sellaik aktív csoport­jait figyelmen kívül hagyva, legtöbbször tapasz­talati úton, különféle anyagokkal igyekszik a sel­lak tulajdonságait megjavítani. Ezek az eljárások rendszerint a sellak lágyítását célozzák és a sel­lakot nem mint egy gyanítasz intézis alapanyagát tekintik. Amint a szakirodalomból ismeretes, a sellak legnagyobbrészt oxisavnak tekinthető, karboxil és hidroxilcsoportokat tartalmaz, ezért alkoholokkal és savakkal észterezihető, és alkoholokkal étarez­hető. Ilyen reakcióik lehetősége késztetett bennün­ket arra, hogy a sellakot kombináljuk fenolokkal, fenolgyantákkal, karbonsavakkal, alkoholokkal, fenolos hidiroxdl, vagy epoxi végcsoportú fenolha­lohidringyantákkal. Mint ismeretes, a sellak tulajdonságai javulnak akkor, ha a sellakot alkidgyantákkal, vagy aziok komponenseivel alkidiképződéssel egybekötve rea­gáltatjuk. Azt találtuk, hogy pl. ragasztóképesség szem­pontjából sokkal joibtb eredményre jutunk akikor, ha a sellakot nem az előbb említett módon, ha­nem csupán szerves savval, pl. ftálsavanhidriddel reagáltatjuk. Különösen rugalmas és jól tapadó termékek keletkeznek akkor, ha a ftálsavanhidrid­del reagált sellakot pl. epoxacsoportokat tartal­mazó fenolhalohidrin-gyantával tovább kombinál­juk. Ugyancsak jobb eredményre jutunk az említett ismert eljárásnál akkor, ha a sellakot pl. polivi­nilalkohollal reagáltatjuk és az így keletkezett terméket tovább módosítjuk fenolgyantával. A sellak és polivinilalikdhöl reakcióteirméke rugal­masabb, mint az ismeretes eljárással glicerininel és dikarbonsavval, ill. monokaribonsavval készült termék. Természetesen a sellak reakcióba hozható tu­lajdonságainak javítására egyszerű, megfelelő ak­tív csoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel is, azonban tapasztalataink szerint jobb eredmé­nyekre jutunk műgyantáik, vagy műgyantakeve­kek alkalmazásával. A találmány szerint eljárva a sellakot reakció­ba hozhatjuk a kész műgyantával, de vezethetjük a reakciót úgy is, hogy a műgyantaszinitézist sel­lak jelenlétében folytatjuk le, és a sellak a reak­ció folyamán, épül be, vagy a képződött műgyan­tával in statu nascenidi reagál. Létrehozhatjuk a sellak és műgyanta közötti reakciót olvadékban, vagy oldatban. Eljárhatunk úgy is, hogy a sellak és a módo­sító komponensek keverékét állítjuk elő és a fel­használás körülményeit szalbjük meg úgy, hogy a reakció létrejöhessen, azonban a íreakeiókompo­nenseket a felhasználást megelőzően is részleges reakciónak vethetjük alá. A sellakkal reakcióba lépő műgyanták, ill. ve­gyületek és a sellak aránya, sellak: módosítás = = 30 : 70 és 99 : 1 között változhat. Az arányt az

Next

/
Thumbnails
Contents