149419. lajstromszámú szabadalom • Fénnyel vezérelt tranzisztoros áramkör

2 149.419 az —1— izzólámpa megvilágítja, tehát a —10— dióda és —3— tranzisztor, mint egy egyenirá­nyító működik és a —12— elektrolit kondenzá­toron egyenfeszültség lép fel. Ha az —5— tran­zisztort a —6— izzólámpa megvilágítja, akkor az —5— tranzisztor kollektorárama olyan nagy, hogy a —11— jelfogó meghúz és a kályhát be­kapcsolva tartja. A kályha hőmérsékletének emel­kedésével a műszermutatón levő —7— takaró­lemez a beállított hőmérséklet elérésekor —5— tranzisztort eltakarja, melynek kollektorárama lecsökken, a jelfogó elenged, a kályha fűtése megszűnik. A hőmérséklet csökkenése esetén a műszermutató kitérése csökken, az —5— tran­zisztor takarása megszűnik, a jelfogó meghúz és a kályha áramkörét ismét bekapcsolja. A 3. ábra a találmány egy másik lehetséges kiviteli formáját mutatja. A —3—• tranzisztor emitter csatolású erősítőként működik. Ha a —3— tranzisztor nincs megvilágítva, akkor a —13— dióda, a —14— ellenállást párhuzamosan kap­csolja a —15— ellenállással és ennek következ­tében az —5— tranzisztor árama igen kicsi még akkor is, ha meg van világítva. Ha a —3— tran­zisztort megvilágítjuk, akkor a —14— ellenállá­son feszültség lép fel és ez a —13— diódát záró­irányban előfeszíti. Az —5— tranzisztor ebben az esetben — ha megvilágítjuk — már vezetővé válik és ekkor a —11— jelfogó bekapcsol. A —3— tranzisztornak és —1— izzólámpának minden esetben az a célja, hogy valamilyen üzemzavar esetén, pl. termoelemszakadás, műszer­vezetékszakadás stb., amikor a műszermutató 0-ra tér vissza, a —7— lemez takarja a —3— tran­zisztort, aminek következtében a —11— jelfogó elenged, tehát a kályha fűtését kikapcsolja, ezál­tal a kályha tönkremenetele megakadályozható. Tekintettel arra, hogy hideg kályha esetén a műszermutatón levő —7— takarólemez a —-3— tranzisztort takarja, tehát a —11— jelfogó ki­kapcsolt állapotban van, ezért pl. egy nyomó­gombra van szükség, mely a kályha áramkörét addig zárja, amíg a hőménséklat egy minimális érték fölé nem emelkedik, hogy a —3—• tran­zisztor takarása megszűnjék. Ha a fényvezérelt tranzisztorok árama nem elegendő, további tran­zisztorok alkalmazhatók az áram erősítésére. A találmány használható minden olyan szabá­lyozó berendezésben, amelynél közvetve, vagy közvetlenül mutatós műszer használható indiká­tornak. Szabadalmi igénypontok: 1. Két fényvezérelt tranzisztort tartalmazó áramkör, melynél a tranzisztorokat egy-egy izzó­lámpa világítja meg, azzal jellemezve, hogy egy tranzisztor egy izzólámpával közös szerelvényben van elhelyezve és a két szerelvény között egy mozgó takarólemez van, amely helyzetétől füg­gően valamelyik tranzisztort eltakarhatja, továbbá a két tranzisztor egy jelfogóval vagy mágnes­kapcsolóval van sorbakötve oly módon, hogy mindkét tranzisztor megvilágítása esetén a jel­fogó vagy mágneskapcsoló meghúzott, bármelyik tranzisztor eltakarása esetén pedig elengedett állapotban van. 2. Az 1. igénypont szerinti áramkör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik fény­vezérelt tranzisztor emittercsatolású erősítő és ezen tranzisztor emittere és a földelt emitteres kapcsolásban működő másik fényvezérelt tran­zisztor bázisa közé csatoló elemként egy dióda van bekötve, melynek záróirányú előfészültségét az első tranzisztor megvilágítása esetén az emitter ellenálláson fellépő feszültség biztosítja. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóis 620644. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23

Next

/
Thumbnails
Contents