149403. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs vákuummérőcső fűtőszálvédelem
Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#• s> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.403. SZÁM 21. g. 1 — 16 OSZTÁLY — ME—455. .ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Ionizációs vákuummérőcső fűtőszálvédelem Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Feltalálók: Striker György, a műszaki tudományok kandidátusa, Tarnay Kálmán oki. vili. mérnök, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1960. december 19. A találmány kapcsolás elrendezés tartalékfűtőszálakkal rendelkező ionizációs vákuummérőcső fűtőszálának védelmére. Ionizációs vákuumraérőnél fontos kérdés a cső és a mérőberendezés gázbetörés-védelme. Gázbetörésnél az aktív gázok (pl. oxigén) a meleg állapotban levő fűtőszálat tönkre tehetik, továbbá az esetleges túláramok a mérőberendezésben kárt tehetnek. E hatás megakadályozására ismert megoldások három főcsoportba oszthatók. Az egyik megoldásban gázbetörés esetén az ionkollektor áramának erőteljes növekedése elektronikus áramkör közbeiktatásával vezérli a fűtést kikapcsoló relét. Ez a megoldás az elektronikus áramkör következtében költséges. A másik megoldásnál az elektronkollektor áramkörében helyezik el a relét, amely eléggé bizonytalanul működik, mert aránylag kis áramváltozás hatására kell kapcsolnia. Ezt a megoldást csak emisszió-stabilizátorral ellátott vákuummérőnél lehet alkalmazni. A harmadik megoldásban külön beépített elektróda rendszerben kialakuló ködfénykisülés működteti a fűtést kikapcsoló relét gázbetörés esetén. A találmány szerinti megoldás jelenleg is gyártott tartalékfűtőszállal rendelkező vákuummérőcsöveknél külön elektródák beépítése nélkül is kiküszöböli a fenti hátrányokat, olcsó és biztonságos védelmet nyújt gázbetörés esetére. Találmányunk kapcsolás elrendezés tartalékfűtőszállal rendelkező ionizációs vákuummérőcső fűtőszálának gázbetörés elleni védelmére, szokásos feszültséggel táplált üzemi fűtőszállal, elektronkollektorral és ionkollektorral, amelynél a cső tartalékfűtőszála jelző és/vagy kapcsolórelét működtető csévén keresztül földre van kapcsolva. A találmány szerinti kapcsolás elrendezés egy kiviteli példáján a rajz alapján a találmányt részletesen ismertetjük. Amint az ábrán látszik, az (1) vákuummérőcső egyik (2) fűtőszála szolgál a cső működéséhez szükséges elektronáram létrehozására. A (9) ionkollektor a — a rajzon nem ábrázolt —• szokásos kapcsolás szerint földre csatlakozik. Az elektronok a (3) elektronkollektorra futnak be, a (4) egyenfeszültségforrásból adott 80—200 V pozitív gyorsítófeszültség hatására. Az (5) tartalékfűtőszálat a (6) védőrelé egyik tekercsén keresztül kapcsoljuk a földhöz, Az (5) tartalékfűtőszál és a (3) elektronkollektor között 1'0~3 Hg/mm-nél jobb vákuum esetén áram nem lép fel. Ha a csőben a vákuum elromlik, az említett két eletkróda között ködfénykisülés alakul ki, mely működteti a (7) tartóáramkörrel ellátott relét és a (2) fűtőszál áramkörét a (8) kontaktus bontásával megszakítja. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolás elrendezés tartalékfűtőszállal rendelkező ionizációs vákuummérőciső fűtőszálának gázbetörés elleni védelmére, szokásos feszültséggel táplált üzemi fűtőszállal, elektronkollektorral és ionkollektorral, azzal jelemezve, hogy a cső tartalékfűtőszála jelző és/vagy kapcsolórelét működtető csévén keresztül a földre van kapcsolva.
