149402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás analeptikus hatású N-szubsztituált amino-norcamfanszármazékok előállítására
149.402 3 A hidroklorid o. p.-ja (a) .3 + R4 X A bázis f p _ ja (b) 28 C eH 5 H pirrolidino . 1 a= 216° 29 C 6H 5 H piperidino 1 a = 222° 30 C 6H 5 H morfolino 1 a = 258° Az új vegyületek analaptikus szerekként az embergyógyászatban alkalmazhatók. Enyhe centrális izgalmat okoznak és a vérkeringést csak igen kis mértékben befolyásolják. Ezáltal az ismeretes izgatószerekkel, pl. koffeinnel vagy amphetarninnal szemben olyan jelentős előnyeik vannak, amelyek folytán magas vérnyomású betegeknél is alkalmazhatók. A klinikai kísérletek azt mutatták, hogy a találmány szerinti vegyületekkel a teljesítményszint és a spontán aktivitás növelhető. Indikációként mindenekelőtt hipotóniát, keringési elégtelenséget, parkinzonismust és narkolepsziát kell említenünk. 1. példa: 2-fenil-3-metilamino-biciklo-(2,2,l)-heptán. 37,46 g 2-fenii-3-aminobieiklo-{2,21)-heptánt 22 g benzaldehiddel 10 percig gőrfürdőn melegítünk. A keletkezett Schiff-bázist evakuálással a reakcióban képződött víztől megszabadítjuk, 20 g dimetilszulfáttal elegyítjük és 4 óra hosszat 8Ü—85°-ra melegítjük. Lehűlés után víziben oldjuk, kevés sósavval megsavanyítjuk, és a képződött benzaldehidet éterrel kimossuk. A savanyú, oldatot nátronlúggal lúgosítjuk és a leváló bázist éterbe felvesszük. Az éter lepárlási maradéka desztilláláskor 28 g bázist szolgáltat, Fp25 = 158—162°. Az ecetészterben éteres sósavval előállított hidroklorid benzol-petroléterből való átkristályosítás után 198°-on olvad. 2. példa:, 2-fenil-3-etilamino-biciklo-'(2,2,l)-heptán. a) 28,05 g 2-fenil-3-aminobiciklo-(2,2,l)-heptá:nt 6,9 g acetaldehiddel hűtés közben elkeverünk. További 20 percig gőzfürdőn visszafolyással melegítjük, majd a reakcióterméket vákuumban 60°-on a víztől megszabadítjuk. A nyers bázist 300 ml metanolban oldjuk és 2 g előredukált platinaoxiddal hidráljuk. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot hígított sósavban felvesszük és a semleges melléktermékeket éterrel kirázzuk. A vizes oldatot nátronlúggal lúgosítjuk és kiéterezzük. Az éteres oldatból 13,2 g bázist kapunk, Fpoi = 128—131°. A hidroklorid acetonból való átkristályosítás után 192°-on olvad. b) 25 g 2-fenil-3-amino-biciklo-(2,,2,l)-heptánt 15 g Raney-nikkellel és 75 ml abszolút alkohollal 15 óra hosszat visszafolyó hűtővel főzünk. A katalizátor szűrletet híg sósavval semlegesítjük és vákuumban szárazra desztilláljuk. A maradékként visszamaradó hidrokloridot acetonból vagy dioxán-petroléterből való átkristályosítással tisztítjuk. Termelés: 21,5 g. O. p.: 191°. 3. példa: 2-fenü-3-dietilamino-biciklo-(2,2,l)-neptá,n. 3,8 g a 2. példa szerint előállított 2-fenil-3-etil-ami.no-biciklo-(2,2,l)-heptán-hidrokloridot 20 ml piridinnel és 3,8 g acetanhidriddel 12 óra hoszszat szobahőmérsékleten tartunk. Az állás folyamán feltisztult oldatot vákuumban teljesen ledesztilláljuk. A maradékot vízzel dörzsöljük, az oldhatatlan részt éterben felvesszük és az étert hígított savval, bikarbonát oldattal és vízzel mossuk. Az éter elpárolgási maradékaként kapott üristályos acetil vegyületet (2,6 g) nyerstermékként tovább feldolgozzuk. 20 ml abszolút éterben oldjuk és 25 ml éterben kis feleslegben levő litiumalanáttal elegyítjük. Ezt követően szobahőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük és még néhány percig visszafolyó hűtővel főzzük. Az 50 ml vízben oldott 5 g borkősavval óvatosan elegyített oldatot nátronlúggal erősen meglúgosítjuk. Az elválasztott éterből a keresett bázist bepárlási maradékként kapjuk. Ecetészterben való oldás és éteres sósav hozzáadása után 2,6 g, hidrokloridot kapunk, amely acetonból való átkristályosítás után 222°-nál olvad. 4. példa: 2-ciklohexil-3-dimetilamino-j biciklo-{2,2,l)-heptáin. 21,5 g 2-fenil-3-dimetilamino-bicikÍo-(2.2,l)-heptánt 600 ml metanolban 50 g Raney-nikkellel 185°-on és kb. 200 at nyomáson hidrálunk. A katalizátorról kapott szűrletet vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot erősen meglúgosítjuk és metilénkloriddal kivonjuk. A rnetilénklorid lepárlási maradéka abszolút alkoholban való oldás után éteres sósavval. 12,9 g hidrokloridot szolgáltat, amely átkristályosítás után 245°-on olvad. 5. példa: 2-feiiil-3-cikloihexilai mino-bicikloH(2,2,l)-beptán. 18,7 g 2-fenü-aminobiciklo--(2,21)-heptánt 10 g ciklohexanonnal 20 óra hosszat 100°-on melegítünk. Lehűtjük, a nyers Schiff-bázist 180 ml metanolban oldjuk és 2 g előredukált platinaoxid hozzáadása után 3 at-n hidráljuk. 30 perc múltán a hidrogénfelvétel befejeződött. Leszűrjük a katalizátorról és a bepárolt szűrletből desztillálás után 18,2 g bázist kapunk. Fpoos = 145°. 6. példa: 2-fenil-3-ciklohexil-metilaminobiciklo-(2,2,l)-heptán. 10,75 g 5. példa szerint előállított 2-fenil-3--ciklohexilaminobiciiklo-(2,2,l)-heptárt 5,5 g han-
