149375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegfonallal erősített műanyagpályák folyamatos előállítására

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r -ÍJSZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.375. SZÁM 39. a. 19—24. OSZTÁLY —. DE—349. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés üvegfonallal erősített műanyagpályák, folyamatos előállítására Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Berlin (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: dr. Wende Alfred vegyész, Berlin, dr. Plötz Gerhard oki. vegyész, Berlin, Saile Herbert mérnök, Berlin és Czirr Gerhard mérnök, Berlin A bejelentés napja: 1960. február 29. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1960. január 19. A találmány eljárás és berendezés üvegfonallal megerősített sima, valamint hossz- és keresztirányban hullámos műgyantapályák folyamatos előállítására, amelyekkel a legkülönbözőbb tulajdonságú műgyanták is feldolgozhatók. A szálas anyagokkal megerősített műgyanta vagy műanyag-síneknek fel- és lefelé mozgó sajtolólapokkal való huUámosítása, ill. proíilozása már ismert. Ez az eljárás csak szakaszos munkamóddal végezhető, és ezért nem gazdaságos. Az ismert eljárásoknál a keményítőtér nincs megfelelően részekre osztva, és így a műveletlépések gyors egymásutánja következtében nem lehet valamennyi szokásos műgyantafélét feldolgozni. A levegőliólyagok és feszültségi repedések képződésének veszélye sem köszöbölhető ki. A találmány célja mind a sima, mind a hosszas keresztirányban hullámosított, szálas anyaggal megerősített műgyantapályák folyamatos munkamódszerrel való előállítása, amelynél az eddig ismert eljárásoknál fellépő hibák a legmesszebbmenőén ki vannak küszöbölve. A találmány szerinti eljárásnál az üvegszálpálya egy átitató (impregnáló) tartályon fut keresztül, amelynek hosszát és a pálya átfutási idejét úgy határozzuk meg, hogy az üvegszálak teljesen átitatódjanak. Egy, a tartály végén elrendezett szerkezettel gondoskodunk a szükséges és egyenletes műanyagfelvitelről. Azután az üvegszálpályát egy polimerizáló és egy kocsonyásító kályhán futtatjuk keresztül, amelyeket közbenső légtér választ el egymástól. A keményítőtér részekre osztásának eredményeként a feszültségi repedések képződését kiküszöböljük. Az üvegszálpályára a kocsonyásító kályhából való kilépés után alul és felül elválasztó-határoló fóliákat viszünk fel, amelyek ,a hullámosított pályának a következő profilhengerekkel való összeragadását gátolják meg, és tiszta ill. sima felület elérésére szolgálnak. A hosszirányú hullámok felvitelét egymásután elrendezett és a hullámok számának megfelelő számú formálóhenger végzi a pálya egyik szélétől kiindulva úgy, hogy az első hengerpér az első hullámot, a második hengerpár, amely a pályát az első profilnál fogja fel, a második hullámot, a harmadik hengerpár, amely a már meglevő mindkét első profilt fogja fel, a harmadik hullámot állítja elő, és így tovább. Az előformáló hengereken való átfutás után a hullámosított pályát két szállítóhengerpár fogja meg, és egyidejűleg a végleges formára hozza. A hőmérséklettől és az átfutási sebességtől függően a gyanta kemény ed ési pontja úgy van meghatározva, hogy ez a két szállítóhengerpár közé essen. A tökéletes ki- és átkeményedés ezután az átfutókályhában következik be. A hűtőtérben a pályát az oldalán méretre vágjuk, és azután vágóberendezés segítségével kívánt hosszúságúra daraboljuk. Keresztirányban hullámos pályák előállításánál az előformálásra nincs szükség, és a profilkialakítást közvetlenül a szállítóhengerek végzik. A gyártási folyamatnak további része azonos a hosszirányú hullámosításnál ismertetettel. A sima, sík pályák gyártása csak annyiban tér el a keresztben hullámosított pályák gyártásától, hogy ennél a szállítóhengerek simák és nincs rajtuk profil. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt, hossz-