149364. lajstromszámú szabadalom • Egyetemleges nagyvákuumos elektronsugaras olvasztó-, öntő-, hegesztő- és ötvözőkemence

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.364. SZÁM 21. h. 14-19. OSZTÁLY — VA-843. ALAPSZÁM Egyetemleges nagy vákuumos, elektronsugaras, olvasztó-öntő-, hegesztő- és ötvözőkemence VEB Vakutronik cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Dr. Ardenne Manfred, Dresden-Weisser Hirsch (NDK) A bejelentés napja: 1959. október 6. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 11)59. július 3. Fémek olvasztására többek között ívfény­olvasztókemencék használatosak. Ezeknek az ív­fénykemencéknek energiafelvétele a fémek olvasz­tása köziben igen nagy, elektromos szabályozó berendezésük viszonylag bonyolult és a kedvező ívfény fenntartásához nagyobb arányú mechanikus állító és utánállító szerkezetre van szükségük. Az ismert bonyolult elektromos szabályozó és mecha­nikus állító berendezésük ellenére a katódfolt­vándorlás igen előnytelen következményekkel jár. Hátrányos az olvadék tisztasága szempontjából az a körülmény is, hogy az ívfény-elektróda állan­dóan leég. Nem lehetséges az idegen zárványok­kal szennyeződött fémek megtisztítása, a fémek­ben levő gázzárványok elgőzölögtetése. Éppúgy nem lehet több egyidejűleg beadagolt nemesfém­ből ütvözetet készíteni, és nem lehetséges por­keverékeknek vagy fémlapocskáknak beadagolása sem. Ezekben az ívfénykemencékben bizonyos fé­meket vákuum-desztillációnak alávetni nem lehet, annak következtében, hogy gázzárványok szaba­dulnak ki és a fém maga is elgazosodik. Tehát nem lehet az olvasztási folyamat alatt, vagy azt követően azonnal nagyvákuum-formaöníést a re­cipiensben végrehajtani. Bizonyos azonos vagy különféle anyagú fémeknek nagyvákuum alatti hegesztésére csak igen bonyolult szabályozó és állító berendezések alkalmazása segélyével lehet­séges. Eletkronsugár-kemeiicéknek olvasztási és ötvö­zési eljárások céljaira való felhasználása szintén ismeretes. Ezeknek az ismert elektronsugár­kemencéknek az a hibája, hogy az elektronsugár­gerjesztőrendszer és a főrecipiens közt nincs nyomásesés, vagy e,z csak igen kismértékű. Ezáltal a főrecipiensben létrejövő gázkitörések és az elektronsugár-tér rossz evakuálása következtében az elektronsugár-forrás elektron kibocsátó képes­sége nagymértékű korlátozást szenved, ill. telje­sen megszűnik és ezáltal az elektronsugár­kemence leáll és üzeme megszűnik. Az ismert eléktronsugár-kemencéknek ezen hiá­nyosságait úgy szüntetjük meg, hogy találmá­nyunk szerint a vákuumtechnikai és az elektron­optikai elrendezések egyesítése útján az elektron­sugár-forrás és a főrecipiens közt nyomásesést létesítünk. Például két nagyvákuum-szivattyút alkalmazunk, amelyek közül az egyik az elektron­sugárzó terét és a második főrecipíenst evakuálja oly módon, hogy az elektronsugár a nyomásesést előidéző áramlási ellenállásokon át hatol a fő­recipiensbe. Erre a célra elektronoptikai gyűjtő­szervekről gondoskodunk, amelyek az elektron­sugarat veszteség nélkül vezetik át az áramlási ellenálláson. Ilyen szervek pl. az elektronsugár­forrás és a főrecipiens közé beépített két bur­kolt mágneses egyeslencse, valamint a két lencse belsejében, valamint a két lenese közt elhelye­zett, az áramlási ellenállás növelésére retesz­rendszer és például két járulékos nagyvákuum­szivattyú, amelyek a két mágneslencse közt, éspedig a reteszrendszer elé és mögé vannak kapcsolva. Az egész kemenceszerkezet részére ajánlatos még további, kettőnél több nagy­vákuumszivattyú alkalmazása, amelyek járuléko­san, megfelelő távolságokban, előnyösen oldalt csatlakoztatandók az áramlási ellenálláshoz eva­kuálás céljából. Fémeknek, például titán fémnek elgőzölgésekor rendes körülmények közt 2 cm3 /g titánfém gáz

Next

/
Thumbnails
Contents