149363. lajstromszámú szabadalom • Előregyártható elemekből, panelekből vagy rudakból összeépített önhordó tető- és csarnokszerkezetek

/ 149.363 3 vagyis azokat kihajlás ellen merevítik, miáltal a szerkezetnek előnyös merevséget kölcsönöznek. A szerkezet inercia-viszonyai ugyanis az —a.\— alapelemek vastagsági méretéhez képest igen kedvezőek, mivel a szerkezet merevségét nem az —aj— alapelemek vastagsága, hanem azoknak az 1. és 4. ábra szerinti —f— vetületi vastagsági mérete határozza meg, mely az —ai— alapelemek lemezvastagság! méreténél sokkal nagyobb. Ismeretes, hogy az inercia-nyomaték a jellemző mérettel közös összefüggésben van, így tehát a szerkezet merevsége az említett vetületben jelentkező •—f— vastagsági méret köbével arányos. A befoglaló felület és a geometriai viszonyok megfelelő megválasztásával a szerkezet belső erőjátéka célszerűen befolyásolható. A példaképpen felvett, 4—5. ábrák szerinti, konzolos kiképzésű redőzetes tribüntető-szerkezet is párjával egyesített —ai— síkalapelemekből képzett —a— „csónak-panel"-ekből áll. E „csónakpanel"-ek síkbaforgatott alakja deltoid, melyeknek méret- és szögviszonyai csak a tetőszerkezet hosszirányú soraiban azonosak. A deltoid rövidebbik átlója méretének soronkénti növekedése a —c— hosszabbik átló menti meghajlítás után a statikai szempontból célszerű alakhoz igazodó, a megtámasztás ill. befogás helye felé folytonosan növekvő —fi— vetületi vastagsági méretet eredményez. A tribüntető-szerkezet —a— paneljeinek kapcsolási elve is a —bj—h?,—, illetve •—-b2—1>4— szegélyek összekötésén alapszik. A síkbaforgatva rombusz és deltoid alakú „csának-panel"-ek kombinációjával nemcsak szabályos, hanem más esetleges követelményekhez igazodó keresztmetszetű, belmagasságú, külső megjelenésű redőzetes csarnokszerkezet is megvalósítható. A tető- illetve csarnokszerkezet természetesen tartópillér-vázzal, illetve oldalfalakkal vagy más építményekkel is kombinálható. Az 1. ábrán látható csarnoknál pl. az —m—• vonal alatti rész oldalfalakként, vagy pillérekkel alakítható ki, vagy e vonal mentén egyéb, szintes épületekhez csatlakoztatható. Az —a— ,,esónak-panel"-ek lemezeibe üvegtestek, vagy más fényátbocsátó elemek is beépíthetők, melyek révén a csarnok tetszőleges mérvű" megvilágítása külön felülvilágító-szerkezet nélkül is biztosítható. A találmány szerinti szerkezet —a— „csónakpa:nel"-jeinek anyagául végleges építmény esetében célszerűen vasbeton, ideigleges vagy hordozható építmény esetében célszerűen fém, műanyag, vagy más alkalmas szerkezeti anyag választható. Vasbetonanyagú megoldás esetében a „csónakpanel" háromszög alakú —ai— lemeze készülhet tömör vasbetonból, vagy bebetonozott perlit, vagy más kistérfogatsúlyú elemekkel, könnyített megoldásban. (8. ábra.) Ilyenkor a könnyített lemezeket a —c— vápa és —b— élek mentén vasbetonbordák szegélyezik, illetve merevítik. E vasbetonbordák közül a —b— élek mentén haladók oly vastagítéssal, illetve lépcsővel készülnek, hogy a „csónak-panel"-ek egymás mellé helyezésekor a 9. ábra szerinti, alulról zárt —g— horony keletkezzék, mely az ideiglenes kötést nyújtó kapcsolóelemeket, továbbá a helyszíni betonacélszerelést és a kibetonozást magába tudja fogadni. E munkák elvégzése után a redőzet —b— ás —c— törésvonalai mentén haladó, az —ai— lemezrészekkel szervesen összefüggő, rejtett, térbeli vasbeton rúdhálózat keletkezik, mely a csarnokszerkezetre ható terhek felvételére alkalmas. A 10. ábra a szegélyek összebetonozása után kialakuló —b— gerincvonalakban haladó, és az —aj— lemezrészekkel összefüggő vasbetonrudat mutatja metszetben. A 11. ábra a „csónak-panel''-es szerkesztési rendszer fémanyagú kiviteli alakjának a 9. ábrával azonos jellegű szegély-találkozását szemlélteti. A „csónak-panel" háromszög alakú —ai—• alapelemeit vékony —h\ és h2—• fémlemezek alkotják, melyeket —j— fémszalag-ráos merevít. A lemezek széleit ugyancsak fémanyagú —i— keretek szegélyezik és merevítik. Az ily módon kialakított —a— „esónak-paneF-ek —b— szegélyeinek gerincként! összeerősítése —n— alátétek közbeiktatásával —k— anyás csavarokkal történik. A —b— gerincnél tömítését az —1— megfelelően profilozott gumi, vagy műanyag tömítőléc szolgáltatja, melyet a panelszegélyek összeerősítéskor beszorítanak. A találmány szerinti szerkezet elvileg változatlanul megvalósítható oly módon, hogy a redőzet háromszög alakú —aj— alapelemeinek határolóvonalaiban (—b— gerinceiben és —c— vápáiban), tehát a redőzetes felület törésvonalaiban vezetett, alkalmasan választott szerkezeti anyagból — zárt vagy nyílt szelvényű — térbeli rúdhálózatot képezünk, az —ai— alapelemek lapjait kitöltetlenül hagyva. E térelhatároló —aj— síkok másodlagos szerkezetként, tetszőlegesen választott szerkezeti anyagból és felületképzéssel, utólag kerülnek elhelyezésre. Mivel az —ai— kitöltősíkok ilyen megvalósításnál a teherhordó —b és c— rúdhálózattal nincsenek szerves összefüggésben, az —ai— alapelemek síkjában vezetett segédrácsozással a —c— váparudak és —b— gerincrudak kihajlás elleni merevítése előnyösen megoldható. Könnyen szerelhető, ideiglenes, visszanyerhető anyagú építmények létesítése esetében (pl. kiállítási csarnokok, sátrak, szükségraktárak, vándoroltatható építmények stb.) e (12—13. ábrákon látható) rúdszerkezetű kiviteli változat alkalmazható előnyösen. Ilyen esetben a szerkezet teherhordó rúdhálózata és az —ai— síkalapelemeket kitöltő szerkezet is az építőiparban egyéb célra használatos vagy ismert és megfelelő anyagokból (építési állványcső, ponyva, fém-, vagy műanyag hullámlemez, fólia stb.) választható meg. A szerkezet megépítéséhez ez esetben csak a —di— csomóponti kötések céljait szolgáló szerkezeti elemeket kell külön legyártani. A 12. ábra ilyen —dj— szerkezeti csomóponti elem példaképpeni kiviteli alakját mutatja. A —di— csomóponti lemez nem egyéb, mint a jellemző redőzetes felület —d— redőesúcspontjának lemetszett része. Hengerpalást-befoglaló felületű redőzet törésvonalai szerint képezett rúdhálózat esetében a —di— csomóponti lemezek is egybevágóak. Velük a rúdhálózat —b— gerinc és —c— váparúd elemei hosszméretének változtatásával tetszőleges fesztávolságú