149362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 3-fornil-fentiazin új származékainak előállítására
149.362 3 juk. A maradékot 150 ml víz, 150 ml kloroform és 20 g káliumhidrogénkarbonát elegyével felvesszük. A szerves fázist dekantálással elkülönítjük, majd a vizes fázist kétszer mossuk 100—100 ml kloroformmal. Az egyesített kloroformos oldatot nátriumezulfáton szárítjuk, majd vízfürdőn bepároljuk. A maradékot mozsárban, 150 ml benzol jelenliétében Összezúzzuk. Ezután leszűrjük és a maradékot 50 ml benzollal mossuk. Szárítás után 27,2 g 3-formn-lü-(3'-dimetila'mino-2'-metil-propil)-fentiazm-szemikarbazont kapunk, 199—200 CD-on olvadó élénksárga kristályok alakjában. 27 g ily módon kapott szemikarbazont 270 ml vízben oldunk, 27 ml piroszőlősav hozzáadásával. A kapott oldatot vízfürdőn Vv óra hosszat 75 C° hőmérsékleten tartjuk, majd lehűlni hagyjuk és 150 ml étert adunk hozzá, ezután pedig keverés közben, kis adagokban 162 g káliümhidrogénkarbonátot adunk az elegyhez. Az éteres oldatot dekantálással elkülönítjük, majd a vizes fázist kétszer mossuk 150—150 ml éterrel. Az éteres oldatokat egyesítjük és nátriumszulfáton szárítjuk, majd az étert vákuum alatt ledesztilláljuk. Ily módon 31 g 3-formil-10-(3'-dimeti.lamiin.o-2'~metil-propil)-f entiazint kapunk. Az így kapott vegyületet 47 ml etanolban oldjuk és 9 g maleinsav 36 ml etanollal készített oldatát adjuk hozzá. Az elegyet lehűtjük és éjjelen át hűtőszekrényben hagyjuk. Ezután a levált szilárd terméket leszűrjük és előbb 30 ml etanollal, majd 15 ml éterrel mossuk. 20 C° hőmérsékleten vákuum alatt szárítva 26,9 g mennyiségben kapjuk a 3-formil-10-(3'-dimetilamino-2'-metil^propil)-fentiazin savanyú maleátját, amely 168—170 C°-on olvad.' 3. példa: 9,27 g 3-ciano-10-(2'-dimeti]amino-propil)-fentiazint 130 ml metanolban szuszpendálunk és e szuszpenzióhoz 6,69 g szemikarbazid-hidroklorid és 5,9 g nátriumacetát 10 ml vízzel készített oldatát adjuk, majd ehhez az elegyhez 20 ml vízben szuszpendált 7 ml Raney-nikkelt adunk. Az elegyet közönséges hőmérsékleten, kb. 5 cm vízoszlopnak megfelelő hidrogén-túlnyomás alatt hidrogénezzük; a hidrogénezés 50 percen belül befejeződik. A katalizátort ezután kiszűrjük és kétszer mossuk 30—30 ml metanollal, majd az oldatot kb. 25 mm Hg-oszlop nyomás alatt szárazra pároljuk be. A maradékot 100 ml kloroformmal és 50 ml desztillált vízzel felvesszük és ezt az elegyet káliumhidrogénkarbonát hozzáadása útján meglúgosítjuk. A szerves fázist elkülönítjük, a vizes fázist pedig még kétszer extraháljuk 50—50 ml kloroformmal. A kloroformos oldatokat egyesítve, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, majd kb. 25 mm Hg-oszlop nyomás alatt bepároljuk. A maradékot benzolból átkristályosítva 5 g 3-formil-10-(2'-dii metil-amino-propil)-fentiazin-szemikarbazont kapunk, 192—195 C°-on olvadó sárga kristályos por alakjában. 5 g fenti módon előállított szemikarbazont 5 ml piroszőlősav és 50 ml víz elegyében oldunk és ezt az oldatot 35 percig 70—75 C° hőmérsékleten tartjuk. Ezután az oldatot 15 C°-ra hűtjük le, a kristályos alakban levált piroszőlősav-szemikarbazont szűréssel elkülönítjük és kétszer utánamosunk 10—10 ml vízzel. A szüredéket 30 g káliumhidrogénkarbonát hozzáadása útján meglűgosítjuk 400 ml éter jelenlétében, a szerves fázist elkülönítjük és a vizes fázist még egyszer extraháljuk 100 ml éterrel. Az éteres oldatokat egyesítve kétszer mossuk 100—100 ml vízzel, majd vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és 25 mm Hg-oszlop nyomás alatt szárazra pároljuk be, vigyázva, hogy az anyag hőmérséklete ne emelkedjék eközben 25 C° fölé. Ily módon narancsvörös színű, olajszerű alakban kapjuk a bázist; ezt elkülönítjük és savanyú maleáttá alakítjuk át oly módon, hogy a 40 ml etanolban oldott bázishoz 1,6 g maleinsav 20 ml etanollal készített oldatát adjuk. Kristályosítás útján 3,3 g mennyiségben kapjuk . a 3-formil-10--(2'-dimetilami:no-propil)-feintiazin savanyú maleátját, 180—182 C°-on olvadó sárga kristályos por alakjában. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az alábbi (I) általános képletű új fentiazin-származékoknák, valamint ezek addiciós sóinak és kvaternér ammónium-származékainak az előállítására -A — NIRU — • a fenti képletben R valamely legfeljebb négy szénatomot tartalmazó alkilgyököt, A pedig valamely kétvegyértékű, egyenes vagy elágazó láncú, telített szénhidrogéngyököt jelént, mely utóbbi 2—5 szénatomot tartalmazhat és ezekből legalább kettő a vegyület két nitrogénatomja közötti láncban helyezkedik el — azzal jellemezve, hogy valamely alábbi (II) általános képletű 3-ciano-fentiazin-származékot — ahol A és R jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — redukálunk és a terméket.,valamely formilcsoport kialakítására alkalmas módszerrel elbontjuk, majd az így kapott vegyületet adott esetben valamely addíciós sójává vagy kvaternér ammónium-származékává alakítjuk át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogamatosí-